Állami főreáliskola, Debrecen, 1882
38 Guizot és más íróknak nagy művei e czélra bőven szolgáltatnának anyagot. Igaz, hogy egy ily szemelvény összeállítása nem kis fáradsággal járna, s a legezélszerübb helyeknek kiválogatása nagy olvasottságot és sok tapintatot kíván az erre vállalkozótól, azonban annál nagyobb hálára érdemesítené magát a történelem tanárai részéről, nagyobbra mint az, a ki csak egyszerűen czimeit sorolja fel mind azon nagyobb történelmi müveknek, melyek valamely kor, vagy korszak történelmére megjelentek. Az ily czimjegyzéknek igen sok hasznát vehetik azok, a kik valamely kort vagy korszakot speciálisan tanulmányozni akarnak; azonban a középtanodai tanárnak jobb szolgálatott tesz az, a ki csak egy vagy két műből a legkiválóbb, legjellemzőbb helyeket jelöli ki. A speciális irodalom felsorolása annál inkább zavar, mennél teljesebb, mert a sok közül azt sem tudja, melyiket válaszsza s melyiket kövesse. Ha egy ember nem merészkednék ilyen csakugyan fárasztó munkára vállalkozni, lehetne ezen téren is a már annyiféle ügyben üdvösnek mutatkozó munka-megosztást alkalmazni, olyanképpen, hogy egyik például a reformatió és 30 éves háború irodalmát, a másik a XVIII. századét, a harmadik a franczia forradalomét vállalná magára. Önkényt értetik, hogy ez esetben az elvekre nézve már jóelőre meg kellene az illetőknek állapodniok.') Némelyek az újkori történetírók müveiből vett ilyen jellemképeket már az ó-és középkori történelem tanításában is akarnak használni 2) De az én meggyőződésem szerint ez, — legalább a mi hazai tantervünk keretében, — épen a fönnebb kifejtett nevelési axiómák szerint czéltévesztés volna, s a nevelésnek lélektanilag megállapított elveivel ellenkeznék. Gondoljunk csak arra, hogy a gyermek és az iskolázatlan nép értelmi képzettsége minő fokon áll, s figyeljük meg, annak a szellemi gyönyörködéshez mik szolgáltatják a megkívántató anyagot. Bizonyára nem a legszebb, legművésziesebb alakok, hanem ') Az újkorra vonatkozó ily miinek egybeállítását Herbst is kívánatosnak tartja „Die neuere und neueste Geschichte" czimü értekezésében (a 25. lapon), habár a mint soraiból kivehetem, nem egészen úgy a mint én óhajtanám. 2) Többek között Schöppner kisérlé meg ilyféle müvet szerkeszteni ily czim alatt : „Charakterbilder der allgem. Geschichte. Nach den Meistern der Geschichtsschreibung der altén und neuen Zeit. Dcn Studirenden der hőheren Lehranstalten gewidmet. II. Theil. Das Mittelalter. Schaffhausen. 1859. 8 U 684. — Az újkorra is szerkesztett-é már, nem tudom.
