Állami főreáliskola, Debrecen, 1879

21

szögök, arányos vonalok s átlós mérvesszők szerkesztése: területek átalakítása s osztása. A földmérés egyszerűbb tételei kellő helyen beszövettek. A helyszinrajz elemei.

Természettan: hét. 2 óra. A testek mozgása. Az erők, azok snly- egyene. Munka. Hang. (Mind csak szemlélet és kísérlet alapján).

Vegytan: hét. 3 óra. A közéletben előforduló anyagból (u. m. levegő, viz, só, mészkő, kőszén stb.) kiindulva az elemeknek s fontosabb vegyeinek ismertetése. Karcsolatban ezzel a nevezetesebb ásványok és sziklafajok. A vegymüveletek (u. m. a lepárolás, föllengités, szűrés, lecsapás stb.) az illető helyeken ismertettek meg.

Szabadkézi rajz: hét 4 óra. A gypszminták és előlapok tökéletesebb és finomabb körvonalozása különös tekintettel azoknak alapalakjaira és méret egység szerint való elemzéseire. Árnyékolás és világítás nagyobb mérvben. Különféle stylü ékítmények rajzolása és polychrome színezése.

Torna: hét. 2 óra.

Ötödik osztály.

V a 11 á s t a n: hét. 1 óra.

Magyarnyelv: hét. 3 óra. A stilus és kompositió általános törvényei. Megfelelő költői és prózai olvasmányok. írásbeli dolgozatok. Schakespeare Coriolanusa fejtegetve. Házi olvasmányul Arany J. „Buda halála.“

Német nyelv: hét. 4 óra. A németnyelvtan rendszeres ismétlése. A német verstan. Költői és prózai olvasmányok tekintettel a magyar statisztikai oktatásra. írásbeli dolgozatok. Költemények emlézése.

Francianyelv: hét. 3 óra. Francianyelvtan. Alaktan. A verstan elemei. — Megfelelő gyakorlatok és olvasmányok. írásbeli dolgozatok.

Történelem: hét. 3 óra. A középkor története.

Földrajz: hét. 2 óra. Európa természeti és politikai földrajza, a magyar-ausztriai monarchia kivételével.

Mennyiségtan: hét. 5 óra. a) A betüszámtanból a négy alapművelet. Az első fokú számegyenletek egy ismeretlennel. A tizes egész számnak általános alakja. Ä számok oszthatására vonatkozó tételek és szabályok. A számok tényezőire való fölbontásának egyszerűbb esetei. A legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többes. A törtek. Az arány és arányiatok alapos tárgyalása és ezeknek alkalmazása a számtanban. A hatványok és gyökök. Az első és másodfokú egyenletek egy ismeretlennel, b) Sikmértan rendszeresen; még pedig az egyenes vonalú idomok egybevágósága, területök kiázámitására és hasonlóságukra vonatkozó tételek. A körelmélet egészen a szabályos sokszögű oldalok meghatározásáig.