Állami főreáliskola, Debrecen, 1877

19 eleintén lassú forgásba hozván, ez állal a tengelyen levő olajgömböt is forgásra indította. Rögtön észre lehetett venni, hogy a gömb sarkainál lapul, a mig egyenlítőjénél kiduzzad s ekként kicsinben látható volt azon hatás, melynek a bolygók régeute kitéve lehettek. Miuél gyorsabb forgásba jött a golyó, annálinkább nagyobbodott az ellapulás, mig egyszer csak az olajtömeg a sarkoknál egészen besüppedvén az egyenlítőnél kiduzzadt rész elszakadt a tengelytől s körötte szabadon levő, teljesen szabályos gyürü alakot öltött és így, szabadon forgott tovább Ezen tünemény Saturnus gyűrűinek képződését állítja elébünk. Ha a tengely forgása tovább tartott, ez által a környező borszesz keverékben már szintén meglevő forgás, a gyűrűben is megtartotta a kezdetbeli forgás irányát és gyorsaságát, sőt a tengely gyorsabb forgatása által a gyűrűt is gyorsabb mozgásra l.ehetett ösztönözni, mi által az több, egymástól elvált részekre szakadt, melyek mindegyike rögtön kis gömbökké alakulva, ugyanazon irányban haladt tovább a tengely körül, mint a melyben előbb a gyürü mozgott, egyszersmind mindenik kis gömb saját tengelye körül is forgásba indult éspedig a közös tengely körül való forgással egyértelemben. — Ezen kísérlet a bolygók képződéséről a lehetőségig hü képet szolgáltat. A Laplace-féle elmélet, a mint láttuk onnan indult ki, hogy naprendszerünk összes anyagja kezdetben roppant hőmérsékü és iszonyú nagy kiterjedésű gőztömeg lehetett, — azonban sem ezen állapot okáról nem tud számot adni, sem pedig az üstökösöknek és meteoroknak azon szerepét nem vette tekintetbe, mely szerint ezek a nap és bolygók fejlődési folyamatát a jelenben is fenttartják. A nap még ma is iszonyú hőmérsékü lehet, mert folytonosan oly sok meleget áraszt ki, mintha felületének minden négyszöglábnyi részén óránként 1500 font szén égne. A Jupiter bolygóról alapos okunk van hinni, hogy még mindég izzó állapotban van, mert a naptól nyert fényén kivül némi saját fényt is bocsát felénk; továbbá tömege még nem elég sürü, a mit szintén csak magas hőmérsékéből lehet helyesen magyarázni. Ily féle sejtelmünk van a Jupiteren tul eső bolygókról is. Földünk belső melege is folytonosan mutatkozik a meleg források és a tűzhányó hegyek által. - Ha mindezen, iszonyú mennyiségű melegség okát valamely óriási égés vagy valami ilyesben keressük, egy kis utánszámitás csakhamar meggyőz bennünket tévedésünk felől. Mert ha p.o. a napra nézve azt teszszük is fel, hogy annak több mint 180 ezer mértföld átmérővel biró iszonyú tömege az általunk ismert leghevesebben égő anyagból volna is össze téve és ezen anyagok oly viszony szerint volnának jelen, melyben elégésük által a legnagyobb meleget szolgáltatnák, eddig való ismereteink szerint nem képzelhetjük, hogy ezen égő tömeg csak 5000 évre is ellátha bennünket meleggel ugy, miként azt a nap jelenleg teszi; pedig tények bizonyítják, 2*