Állami főreáliskola, Debrecen, 1877
17 húzódás által a kezdetbeli lassúbb mozgás mindég gyorsabbodásra válik, a felől könnyen meggyőződhetünk, ha egy ostor zsinegének végére egy kis ólomgolyót kötünk s az ostornyéllel a légben egyet kanyarítván, a golyót az ostornyél körül való kerengésre indítjuk, a mi alatt az ostor-zsinege a nyélre feltekerődik. Észre fogjuk venni, hogy ennek következtében minél közelébb húzódik a golyó a nyélhez, tehát a forgástengelyhez, mozgása annál gyorsabb leend. Ekként lett az összébb húzódás alkalmával a ködtömeg forgása is mindég gyorsabbá. A további hülés és öszvehuzódás alatt a ködtömeg belsejében megszülemlett az első izzó folyadék csepp (mint a hogy a fellegeinkben az első csepp megszületik) s a nap magvává lőn. Ezen maghoz több-több izzó gőz csapódván le, egy fényes csillag képződött belőle, mely a? őt nagy kiterjedésben körülvevő izzó gőz tömeggel együtt a ma ismeretes, úgynevezett ködcsillagokhoz hasonlóan nézhetett ki, melyek távcsöveinkben szintén köddel burkolt fényes magvaknak látszanak. Az öszvehuzódással az egész rendszer forgása mindég gyorsabbá lévén, az egyenlítő tájéka kiduzzadt, mig a sarkok mindinkább belapultak s ez által a forgó ködtömeg alakja mindinkább laposabbá vált s hova tovább jobban hasonló lett a lencse alakhoz. Az Andromeda csillagzatban van egy ködföld, a mely épen élével felénk fordult lencse alakot mutat. A mint a kezdetben oly nagy hőség a gőztömeg külső rétegeiből méginkább kisugározódott, ezen rétegek egymástól való különválásának kellett bekövetkezni s ha aztán ezen rétegekben valahol egy-egy sürübb rész volt talalálható, ez mindég több-több más szomszéd részt vont magához és az egyes bolygókká válandó ködtömeg lassanként gömb alakot vett fel és teljesen elszakadta napkörül mindinkább összébb húzódó főtömegtől. Ez alatt azonban a közös tengely körül való egy irányú forgás, növekvő gyorsasággal folyvást tartott, ugy hogy a főtömegtől elvált részeknek is — igen természetesen — ugyanazon irányban kellett a központ körül tovább haladni, melyben előbb haladtak. Minthogy a bolygóvá válandó ködtömegben a naptól távolabb levő részek nagyobb gyorsasággal haladtak, a külsőbb részek ezen nagyobb gyorsasága az elszakadt ködtömeget a különválás pillanatában saját központja körül való forgásra inditá, és pedig ugyancsak előbbi haladási irányában. Ez a bolygók képződéséről, azok évi és napi mozgásának oly feltűnően megegyező voltáról a lehető legkielégitőbb magyarázatot adj a. A különböző bolygók tömegének különválásánál működhettek némi mellékes zavaró körülmények, mert ha ilyenek egy általában nem lettek volna jelen, mindannyinak tökéletesen kör alakú pályán kellene haladni a nap körül; minthogy azonban utjok alakja csak kevéssé tér el a kör alakból, azt kell hinnünk, hogy a zavaró körülmények nem lehettek nagyok. Hasonlóképen a saját tengely körül való forgásnál, az egyes bolygók és a 2
