Állami főreáliskola, Debrecen, 1876

4 az édenyekhez tartozik

2) azaz savak hatása alatt saliretinre s szőlőcukorra bomlik : C

2

6 H

1

8 0

1

4 = C

I

4 H

6 0

2 + C

1

2 H

]

2 0,

2 vagy C

I

3 H

1

S 0

7 = C

7 H

6 0 + C

6 H,

2 0

6 salicin saliretiu szőlőcukor. Piria ősraertette a salicinnak több bomlási terményeit többek közt a salicylaldehydet vagy sali cy 1 essa va t (spirea olaj, spirige-, spiroyligesav), melyet ő salicylkönenynek nevezett s a salicinnak (4 rész) savas chrorasavas hamanynyal és (3 rész) kénsavval párlása által állított elő, mint kellemes szagú, égető izü, vizben nehezen, alkoholban, aetherben könnyen oldható, friss állapotban fehér, huzamosabb állásnál megvörösödő, vasélegsók által violaszint öltő, olajnemü folyadékot. Ezen salicylessavnak — C

1

4 H

6 0

4 vagy C

7 II

6 0

2 — illetőleg a salicylessavas hamanynak maró kalival hevítése által állította elő a salicylsavat — C

7 H

u 0

3 — s tette szabaddá az előbb vörösbarna, később fehérszint öltött keveréknek vizben oldása és sósavval keverése által. — 1843-ban Procter a gaultheria olajnak (Gaultheria procumbens olaja) — mely mint Caliours kutatásai nyomán tudjuk savas salicylsavas metbylaether — C,

; H

4.C00CtI

3.0H — tömény kaliluggal kivonása által állította elő a salicylsavat, ezt tartja legkényelmesebbnek Gorup-Besanez is

3), ezen vegyíolyatnatnál a képződő methylalkohol elszáll, a salicylsavas hamany pedig a görebben marad és sósav által kiválasztható : C° | COOCH

3 + K0

H = C* } COOK + CH

3 j

0 C«

H

4|c00K + hc1==

c«

H4 jcOOH

+KC

1Különben Piria szerint előállítható magából a salicinből

4) olvadó kalival kezelés által, de az i n d i g ó n a k, c u m a r i n s a v n a k

5) toluolsulfónsavas hamanynak kálival olvasztásánál hasonlóképen salicylsav képződik; valamint akkor is, ha az a n t h r a n i 1 s a v n a k — C

7 H

7 N0

2 — hígított meleg oldatába salétromossav vezettetik, a míg csak légeny szállel

6); végre Friedberg szerint, ha monobrombenzoesav igen vizes hamanyvizegygyel 193—280 "C — körüli hőségnek tétetik ki, ezt bizonyítják Retschy G. és K i e s o w kísérletei

7) a salicylsav ezen származását H ü b n e r H.

8) a brombenzoesavból képződő phenol-s szénsavas hamanynak, ezek egymásra hatásának tulajdonítja : 2) Annalen de Chim. et de Pliys. 1838. 281 — 326-diU lap. — 3) Lehrbuch d. Org. Chernie. 504-dik lap. — 4) Anti. d Chem. und Pliarm. XXX. kötet 165dik lap. — 5) Delalande Ann. de Chem, et de Phys. (3) Vl-dik kötet 346-dik lap. — 6) Journ. für pract. Chem. Í852. 57-dik kötet 252-dik lap. — 7) Alex. Naumann e's Aug. Laubenlieimer. Jalireshericlit iiber d. Fortschritte d. Chemie. 1872. 538-dik lap. — s) Ugyanott.