Állami főreáliskola, Debrecen, 1876
17 ván a Z vagy Y liter borhoz használt X gramm salieylsav mennyiségéből mennyi szükséges 10.000 liter stb. bor megóvására X X 10.000. Y. A salieylsav alkalmazhatósága borszállításnál. Hogy C. Neubauernek fönebbi állításai; nevezetesen, hogy a salieylsav képes a bor utóerjedését, zavarodását tökéletesen megakadályozni, mennyire alaposak, legjobban igazolja H. Kolbénák kísérlete 2 0), ő ugyanis 1875-ben borküldésre kérte föl Kimick Ferdinánd bortermelőt s földbirtokost (Deidesheimban. Bajor-Pfalz), ez azonban a küldendő 1874-diki bor utóerjedése miatt bekövetkezhető zavarodástól tartván, aggályát Kolbéval tudatta, mire Kolbe fölszólította, lenne szives a bort palackokba húzni s az általa küldendő porokból — salieylsav —• mindenikhez egyet-egyet hozzáadni. — Mi megtörténvén, a praeparált borok nyári időben útnak indíttattak s minden baj nélkül érkeztek meg L i p c s é b e, rajtuk legcsekélyebb erjedés, legkisebb zavarodás nem mutatkozott; kellemes izüek s tökéletesen palack éretteknek találtattak. H. Kolbe minden 3/ i liter borhoz (egy-egy palack 3/ 4 literes'levén) 0., gramm salicylsavat adatott, tökéletesen elegendőnek találván az utóerjedés meggátlására s 0.! gramm savas kénsavas hamanyt, hogy általa a salicylsavat szabad állapotban tartsa; — s ezen anyagok, miután vegytiszta állapotban vétettek legkisebb befolyással sem voltak a borok ízére, de nem is lehetnek oly csekély mennyiségben. Fognak találkozni, kik ezen ajánlatokat rosz néven veszik, b o rpancsolásnak keresztelik, de azok vegytanról, vegyfolyamatokról minél kevesebb tudattal birnak, holott szőlőikben szőlőik megérlelése körül vegyfolyamatokat igyekszenek előidézni, előmozditani, ott elkövetni szokott különböző műtéteik metszés, kapálás, szóval szőlőmüvelés által vegyfolyamatot igyekszenek megindítani, a midőn a szőlőszemeket széttapostatják, kisajtolják, a midőn a borforrást megindítják; borpancsolást követnek el ellenben a m:dőn hordóikat kénezik, mert ez által a kénsavat hozzák a borba, hol annak semmi helye; puncsolnak, midőn boraikhoz cukrot adnak, a midőn boraikat vízzel keverik, a midőn a vegyfolyamatokat nem értvén, boraikat ólomcukorral megmérgezik, a midőn glycerinnel hamisítják s vizahólyaggal deritgetik; mig a vegytiszta salieylsav ezen ártatlan anyag által elejét vehetnék, a bortermészetét néha tökéletesen megváltoztató kénezésnek, szá mos más bo rbetegségnek stb., a nélkül, hogy boruk értékéből, eredeti tulajdonságaiból csak a legcsekélyebb mérvben is veszített volna. 2 0) H. Kolbe. Journal, f. pract. Chemie. 13. kötet 112-dik lap. 2
