Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1944

megelégedett az előjogok megvonásával és egyaránt támogatta az egyházat és a többi felekezeteket, amelyek ezenkívül önkormányzatuk révén híveik hathatós támogatását élvezték. Ma szomorú valóság lett az, amire akkor csak lehetőség nyílott: az állam e támogatását az összes felekezetektől megvonta. Tehát most már nemcsak elhatározásban és szóban, hanem valóban „híveink védelme alá kell húzódnia" Egyházunknak, az egyházi iskoláknak s így a piarista iskoláknak is. A mi híveink: a kalazanciusi család, a magyar piarista iskola apraja-nagyja, egykori és mai tanítványaink, szüleik, akik a múltban is magukhoz tartozóknak érezték azokat, akik lélek és szellem szerint váltak gyermekeik atyjává s ezért lépten-nyomon hálával és ragaszkodással tüntették ki a piarista iskolát. Mi tovább is nevelni, tanítani akarjuk féltett kincsüket, gyermeküket — de azt a jövőben már nem tehetjük az ő rendszeres segítségük, támogatásuk nélkül. Amint a lelkipásztorkodó kolduló rendeket híveik látják el, úgy kell majd a jövőben a magyar katolikus társadalomnak eltartania — számos külföldi példa (franciák, hollandok stb.) nyomán — iskoláit. Ezért fordult Rendünk főnöke pásztorlevélben a piarista családhoz s ebben a most röviden vázolt helyzetet részletesen kifejtve, a történelmi helyzet súlya alatt érzett felelőssége tudatában kért támogatást a kegyes iskolák számára. Mi e pásztorlevelet minden diákunk kezébe adtuk, otthonukba eljuttattuk, évzárónkon az igazgató ismertette s templomunk szószékén is szóvátettük. Itt tohát csak a lényegét, kettős kérését rögzítjük: 1. Iskolánk fenntartása érdekében ké"jük tehát a nagy piarista család minden tagjától kinek-kim::z tehetségéhez mért, ha még oly kicsinek is látszó, de összességében jelentős, havonkinti vagy évi á llandó segély megajánlását. E támogatás megszervezésére és állandósítására már kialakulóban van egy odaadó, lelkes gárda, amelynek gyarapítása és szervezett intézménnyé fejlesztése az élet és gyakorlat kívánalmai szerint majd a jövő feladata lesz. 2. Iskolaépületünk helyreállítása (tetőjavítás stb.) és az elveszett felszerelési anyag (bútorzat, könyvtárak, szertárak) legsürgősebb hiányainak p ó tl á s ár a s nem utolsósorban a falusi tehetséges diákok felkarolását célzó piarista diákotthonunk megindításához szükséges rögtöni segítséget kérünk, előre is hálás lélekkel, de a régi igazság szellemében: bis dat, qui cito dat — kétszeresen ad, aki azonnal ad, — amelynek mai időszerűségét talán nem is kell hangsúlyozni. A szíves adományokat kérjük akár a kiadott gyűjtőivék útján, akár személyesen, akár folyószámlára (Alföldi Takarékpénztár Debrecenben) történő személyes befizetéssel vagy postatakarékpénztári csekklapon (Alföldi Takarékpénztár Debrecenben, 8119.) akár a piarista rendfőnökség címére postacsekken (A magyar kegyestanítórend, Budapest, 3340. sz. postatakérpénztári csekkszámla). Nagy apostolunk, Prohászka Ottokár mondotta a katolikus missziókkal kapcsolatban, hogy ahhoz az apostoli buzgóságon kívül 'in