Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1943

16 katona-kórháznak foglalták le. így a templomban tartottuk meg a lelki­gyakorlatot más fiúközépiskolákkal együtt márc. 27—29. napjain. Szónok az egész ifjúság részére Raáb Kálmán budapesti kei. isk. hittanár volt, a 7—8, III. és IV. ker. számára az igazgató. Árpádházi B. Margit szenttéavatása alkalmából háromnapos ájtatos­ságot tartottunk. Szónokok voltak : a felsősöknél : dr. Zernye József, dr. Bátori József és dr. Vass Péter ; az alsósoknál : dr. Bozsály Ferenc, dr. Zernye József és Fülöp Gyula. b) Hazafias nevelés. Hazafias nevelésünk legszorosabb kapcsolatban van a valláserkölcsivel. Ennek legvilágosabb gyakorlati bizonyítéka szórvány­járó-regöscsoportunk. A regőscsoport Yass Péter dr. vezetésével mintegy har­minc főt számlált. Célját : az érmelléki szórvány-magyarság faji öntudatának erősítését misével, prédikációval, együtténekléssel, délután meg regöléssel szolgálta. Kapcsolatot teremtett öt érmelléki faluval. Ezen kívül több alka­lommal szerepelt a homokkerti Boldogasszony Otthonban, a fogházban, vala­mint énekelte a homokkerti kápolna virágvasárnapi passióját. A levente­nevelésben is teljes mértékben érvényesítettük a hazafias és valláserkölcsi nevelésnek ezt az egymásbafonódását és alaposan felhasználtuk ilyen irány­ban a leventeprogramm-nyújtotta lehetőségeket. így rendszeres előadás­sorozatot tartottunk a különböző évfolyamok számára. A VII—-VlII.-osok számára pl. az élethivatásról és a családról szólt az előadássorozat. Vezette az intézet igazgatója. Mindkét irányban elhatározóan fontos lépés volt az elmúlt nyáron a balatonszárszói diáküdülőben 60 válogatott fiú számára rendezett ijjúvezetö­képzö táborunk. A közel háromhetes tábort maga az igazgató vezette és ifjú­ságunk válogatott tizedrésze nemcsak a leventevezetésre készült fel benne hivatott és hozzáértő katonai, papi, testnevelő tanári irányítással, hanem kovásszá vált az egész ifjúság számára. Sajnos, a szerencsétlen éveleji kényszer­szünet csaknem elsenvvesztette ezt a szépen növésnek indult virágot, mégis gyümölcsei születtek éppen a kényszerszünet hasznosításában és később is a csonkaév ifjúsági egyesületi életében. Szorosan ide a vallási és hazafias nevelés egvbefonódásához kívánkozik annak jelentése, hogy évek óta mun­kált célunk : a cserkészet és levente összedolgozásának kialakítása a VIII. osztályig jutott. Ügy kell ezt érteni, hogy leventeifjúvezetőink a VII. osztályig csaknem kivétel nélkül cserkészek voltak és mint ilyenek együtt élték az önkéntes cserkész testvéri életet felnőtt vezetők nevelői behatása alatt. A hazafias érzést voltak hivatva szolgálni ünnepélyeink. A március 15-i ünnepély középponti gondolata az erdélyi román beözönlés századokon át tartó folyamatának vizsgálata volt. (V. ö. szórványmunka az érmelléki ro mán falvak magyarjai között, sítábor a naszódi román vidéken!) Kossuth-ünne­pélyünk magát Kossuthot szólaltatta meg és a Kossuth—Széchenyi problémát iparkodott megvilágítani. A szociális nevelés tervezett elméleti előadásai elmaradtak, csupán a karácsonyi gyűjtés (1022'98 P) és a családlátogatások jelentettek ebben az irányban némi fejlődést. c) A testnevelésről képet ad a sportköri, a gazdaságiról a Diákkaptár beszámolója. d) Egészségi állapot. Iskolánkban az egészségtan tanítását és az iskola­orvosi teendőket dr. Rex-Kiss Béla egyetemi m.-tanár, állami iskolaorvos és egészségtantanár látta el. Kinevezésével iskolánk régi kívánsága teljesült hiszen iskolaorvosa és egészségtantanára iskolánknak már évek óta nem volt.

Next

/
Thumbnails
Contents