Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1941

az alkotásban való cselekvő részvétel, amelynek a folyamán pillanthatna bele a fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag meglelkesítésének kérdésébe, a lélekhez szóló tulajdonságainak titkaiba, művészi fogásaiba. Mennyivel közelebb jutna az ifjú lélek — még a maga kezdetleges rajztudásával is — ha a rajz gyakorlati részének a felső osztályokba való visszaállításával módot kapna az alkotás, a művészkedés alapfokán kezdetlegesebb tervezési és képszerkesztési próbálkozásokra. Ügy gazdagabbá tenné a középfokú oktatási egy színnel: a képzőművészeti alkotások keletkezésének, létrejöttének, kialakulásának a lélekben meginduló első lépésétől az anyagban való látható megvalósítás, kivitelezés élményszerű befejezéséig. Ezzel az az ősi teremtőösztön nyerhetne kielégülést, amelynek alsó fokon érvényesülései a népművészetek. Itt természetesen nem gondolhatunk például nagy szobrászi munka megoldásra (ez a megfelelő szakképzés területére esik), megelégednénk, ha egy-egy érdekesebb s a tanuló érdeklődési körébe eső kisebb grafikai feladat (plakát, könyvfedél stb.) vagy egyszerűbb használati tárgy megtervezését tűzhetnénk ki feladatnak. Munka közben találná magát szemben valójában az ifjúi lélek az alkotás lényegével (azzal, ami a kész műben benne van, de nem láthaíó a munka menete, amely az eredményhez vezet.) Másszóval: maga is végigjárná azt az utat, amely a szellemi tartalom (a belső) és az anyagban való (külső) kifejezőforma között van. Ennek a megtevése az élményszerűségen és beleélésen kívül még azt a nagy tanulságot is nyújthatná — tekintet nélkül a vállalkozás sikerére — hogy jobban le tudná mérni a maga küzdelmének eredményével az alkotóművész igazi műalkotásainak örökké megmaradó értékeit. Ami kétségtelenül jobban tudatosíthatná az eredmény elismerését, értékelését és mélyebb kapcsolatot alkothatna a műalkotás, a művésze és az ő lelke között. Ehelyett meg kell maradnunk a műalkotások szemlélésénél. Vagyis a művészeti alkotások megismerését a gyakorlati rajzolás tanulása sckkal behatóbbá tehetné. Ebből következik, hogy a „Művészeti alkotások" bevezetésével és a rajzolás gyakorlati részének elhagyásával az esztétikai nevelés terén egy pozitív és egy negatív lépés történt egyszerre. Ilyen gondolatok jutnak eszünkbe az ezévi rajzkiállítással kapcsolatos „Művészeti alkotások" képanyagának bemutatásával. A rendkívüli rajzra jelentkezett tanulók közül egész évi szorgalmas munkájukért jutalomlappal tűntettük ki Szentandrássy Tibor, Trásy András VIII., Berger Péter, Germarz Ferenc, Mezey Ferenc VII., Ludmány Ottó V. és Deák László IV. A. o. tanulókat. Fegyelmi állapot. Ifjúságunk intézetén belüli és kívüli viselkedése, ha nem is mindenben eszményi, főbb vonatkozásaiban mégis jó. A mai fiatalság a társadalom részéről sokkal több hatásnak van kitéve, mint a századforduló nemzedéke. A társadalom politikai, gazdasági és kultúrális nyugtalansága, vajúdása nem áll meg az iskola küszöbén. Visszhangra talál a fiatal lelkekben s nem egyszer a kelleténél erősebben. Ennek következménye, hogy a tanári karnak fegyelmező munkája alaposan megnehezült. Iskolánk nevelő jellegének megfelelően arra törekedtünk, hogy megakadályozzuk, elhárítsuk a fegyelmi esetek létrejöttének lehetőségét. Ebből a célból igyekeztünk minél többet együtt lenni tanítványainkkal. Ellenőriztük ezenkívül szálláshelyeiket s megengedett szórakozásaikat. Az intézet falain belül pedig érvényesítettük azt az elvet, hogy a rend és pontosság nélkülözhetetlen alapja mindenféle közösségi életnek s az alól kivétel nincs. Egészségi állapot. Iskolánk egészségvédelmét egy aránylag jól felszerelt orvosi rendelő volna hivatva szolgálni. Sajnos, ebben az iskolai évben sem sikerült iskolaorvost kapnunk és így ebben az esztendőben is szünetelni volt kénytelen az annakidején szép eredménnyel biztató munka. Az évi mulasztott órákat véve alapul, a mulasztások a téli nagy hideg ellenére sem múlták felül a többi években elért mulasztások óraszámát. Járványszerű megbetegedést csak a téli hónapokban fellépő influenza okozott, járványszerűen fellépő fertőző betegségek nem fordultak elő. 28