Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1941

És piarista elődeink képe is felragyog előttünk az év nehéz napjaiban. Azoké az elődöké, akikről a debreceni iskola története feljegyzi, hogy vcltak olyan idők, mikor a tanárok a szobájukba gyűjtötték maguk köré az ifjúságot, mert az volt a meggyőződésük, hogy minden körülmények közt kell fakadnia a magyar életnek és minden nehézség közepette is kell építeni a magyar jövendőt. Szerettünk volna méltók lenni ezekhez az elődökhöz. S ezért, ha fájdalmas szívvel voltunk is kénytelenek látni évek óta célzott vágyaink és terveink lehetetlenülését (többek között pl. a félinternátust, a megosztott nyelvi tanítást, á tornaterem megépítését), mégis „hason csúszva" is tíz körmünkkel kapaszkodtunk a megmaradt lehetőségek munkálásába. Igaz, kissé gúnyos most ez a mondat: „valóra váltott célkitűzések" — különösen, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a részletmunkák eredménye sokkal kevésbbé mérhető, ir: int a frontáttöréseké — mégis számba vesszük a megmaradt keveset is, mert ó. rfí!-évre munkánk öntudatosííására szolgáló eszköznek ismertük fel. A lelkinevelés, a komoly katolikus vallásosság terén megőriztük a megelőző évek kimunkált eredményeit és a szentségekhez való önkéntes és gyakori járulás ma már sodró erejű. A tanárok több éve folytatott tanyai miszsziós munkájába az ifjúság nagyobb arányú bekapcsolódása is megkezdődött. Tanulmányi téren csökkent tanári létszámunkkal is iparkodtunk fenntartani a bemutató tanításokat, konferenciákat, az egymástól tanulás számos lehetőségét. És noha a számokban kifejezhető eredmény gyengébbnek mutatkozik az előző évinél, szép sikereket is elkönyvelhettünk. Kereskedelmi középiskolánk negyedik évfolyamába lépett. Ezidén volt az első érettségi ! A két, látszólag különböző ifjúsági nevelési eszmény irányában dolgozó iskolatípus üdvös egymásra hatását tovább munkálhattuk. (V. ö. Diákkaptár és Számvizsgáló Bizottság beszámolóit.) A népi kultúrába való elmélyedés ezidén is nagy gondunk volt. Megőriztük az eddigi eredményeket. A továbbhaladást jelzi az összes katolikus iskolák bevonásával rendezett Magyar Betlehemes bemutató a • Csokonaiszínházban. nemkülönben az önképzőkör néprajzi szakosztályának elitjébe szervezett fiatalok serege. Az egészséges testnevelés terén jelentős előrehaladást tettünk abban az irányban, hogy minél szélesebb rétegek tanuljanak meg és szeressenek meg valamilyen nekik való sportágat és ne csak egyesek edzzék magukat. Ezt az eredményt segítette elő annak pontos szabályozása, hogy mi legyen az egyes tornaórák, a mindennapos testnevelés, a levente testnevelés, a szakosztályok és a házi sporttér hasznosításának a feladata. Aleventemunkában már sokat felcsillant az élet, noha a számos rajtunk kívül álló okokból való átszervezés éppen az élet természetes fakadását akadályozta. Mégis elmondhatjuk, hogy az előző éveknél sokkal belterjesebb munka folyt. A testnevelési és katonai eredmények mellett a magyar nevelés is eredményes volt. Diákkaptárunk egészen figyelemreméltó eredményekkel cáfolja az időnként még ma is elhangzó hiedelmet, mintha a magyar fiúban nem volna megfelelő gazdasági érzék. (L. a Diákkaptár beszámolóját!) Változások a tanári testületben. A kegyestanítórend főnökének rendelkezése értelmében dr. Bátky Miklós Budapestre, Meskó Lajos Sátoraljaújhelyre és Szűts Ferenc Kolozsvárra kapott áthelyezést. Dr. Bátky Miklós rendházunk főnöke volt és így iskolai elfoglaltsága háttérbe szorult. De így is mély nyomokat hagyott if júságunk lelkében. Szűts Ferencben intézetünk a legolvasottabb tanárt és a különösen kiváló nyelvtehetséget vesztette el. Meskó Lajos csak egy évet munkálkodott a debreceni iskolában. Bontakozó egyénisége szépen érvényesült kedves elsősei között éppúgy, mint az 11