Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1941

nált utasításokat, melyeket br. Cörver János rendfőnök „Instituendae iuventutis apud Sch. in Hungari a" címen adott ki a piarista iskolák számára. A Ratio Educationis értelmében a gimnáziumi tanfolyam 5 osztályt foglalt magában, még pedig 3 nyelvészeti és 2 humanitásit. Ugyanekkor osztották be iskolánkat az ebben az időben felállított nagyváradi tankerület kir. főigazgatósághoz. Az elemi oktatást elválasztották a középiskolaitól, csak az igazgatóság maradt továbbra is a kezünkben. II. József idejében, 1789—90. tanévben a három nyelvészeti osztályhoz járult a költészeti és szónoklati osztály, a gimnázium ekkor öt osztályból állott 5 tanár vezetése alatt. II. József tanügyi reformjai, de különösen a Koháry alapította konviktus eltörlése nyomasztólag hatottak intézetünkre. Az ifjúság száma felényire olvadt, sőt 1786-87. tanévben mindössze 18 tanítványunk volt. A kpvetlcező években is alig emelkedett negyvenen felül. Sok-sok évnek kellett eltelnie, míg előbbi népességét újra visszanyerte. 1824-ben Debrecen város az intézet hatodik osztályát a saját költségén nyitja meg. Ez a körülmény ékesen tolmácsolja az iskola munkájának elismerését. 1811-ben tűzvész áldozata iskolánk. De a tanulás nem szünetel egy napot sem. A tanárok saját szobáikban tanítanak, amíg 1818-ban az iskola újra épül. Fokozatos fejlődés során az iskola 1902—1903. tanévben főgimnáziummá lesz s e tanév folyamán új otthonába vonul. Néhány évtizede áll a templom közelében a régi iskola helyén intézetünk új épülete, a magyar tanítás és nevelés otthona. Közben a világháború alatt négy éven át kórház minden helyisége s csak a megszállás után kerül vissza ismét magasztos céljának szolgálatába. A tanítás azonban e szomorú időkben sem szünetel s a társinézetekben tartják a piaristák az előadásokat. A kétszázéves mult alatt a hadügy, nevelésügy, irodalom, tudomány és közélet minden terén szolgáltak azok, akik a debreceni kegyesiskolák körében éltek, tanítottak, vagy tanultak. Személyi adatok iskolánk múltjához. 1. Iskolánk igazgatói: 1721—1776-ig iskolánkat prefektusok vezették. Szlopnyai Elek 1721—29, Halápy Szilárd, Tapolcsányi Gergely, Orosz Zsigmond Í748—54, Tarri András, Kónya Kristóf, Léday Lénárd, Perecz Emánuel, Edegger Baltazár, Valero Jakab, Tauszhleitner Kajetán, Cetto Benedek, Szőllősy Jenő, Petrik Keresztély, Szórni Lajos, Némethy Elek, Volaki Marcel. Szeitz Antal. Az első igazgató Temlényi Rémig 1776—87, Perczel Imre, Mulay Szilárd, Koszik Bazil, Keszthelyi László 1796—1804, Peck Ágoston, Gábrich István, Jenovay János, Preszburger Ferenc, Hegyi József 1811—16. Náray Dániel 1816—26, Deák Károly 1826—32, Komjáthy József 1832—36, Molnár Mátyás 1836—44, Kardhordó Ambrus 1844—76, Sólyomi József, lllésházy János, Harmath Gergely, Vőneki Pál, Cserhalmi József 1889—98, Váradi Károly (igazgatósága alatt fejlődött az addig négyosztályú algimnázium főgimnáziummá) 1899—1904, dr. Jászai Rezső 1904—10, dr. Lóky Béla 1910— 1920, Hogyor József 1920—25, dr. Lukács József 1925—31, dr. Kari János ] 931—37, dr. Bátori József 1937—. 2. Nevezetesebb tanárai: Lihan Paulin, Poór Kajetán, Egerváry Ignác, Grosser János, Spányik Glicer, Szeitl József, Ribiánszky Adolf, Bolgár Mihály, Békefy Károly, Dengi János irodalomtörténész, Fehérváry István Iheológus, Véber Antal geográfus, dr. Péchány Adolf, Laczkó Dezső geológus, dr. Friml Aladár filológus, B. Balogh Szilárd filológus, Varjú János történész, Pintér Pál kémikus, dr. Ormándy Miklós botanikus, dr. Barna Leander történész, dr. Szűcs István irodalomtörténész, dr. Vajnóczky István matematikus. 7