Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1939

8 hanem a tanulók számát is egyre növelte. 1724-ben már meg kellett nyitni a VI. csoportot Schola Arithmeticae et Syntaxeos, névvel. A tanítás menete zavartalanul folyt a hetvenes, évekig. Két ízben kellett bezárni az iskolát pestisjárvány miatt, az 1739—40. és az 1743. években. Mária Terézia Ratio educationis-a nagy változást idézett elő a magyar közoktatásügyben. Büszkék lehetünk rá, hogy a ,,Ratio"-t készítő Ürményi József és Terstyánszky Dániel felhasználták a piarista iskolákban már használt utasításokat, melyeket br. Cörver János rendfőnök „I n s t ituendae iuventutis apud Sch. Pias in H u n g a r i a" címen adott ki a piarista iskolák számára. A Ratio Educationis értelmében a gimnáziumi tanfolyam 5 osztályt foglalt magában, még pedig 3 nyelvészetit és 2 humanitásit. Ugyanekkor osztották be iskolánkat az ebben az időben felállított nagyváradi tankerületi kir. főigazgatósághoz. Az elemi oktatást elválasztották a középiskolaitól, csak az igazgatóság maradt továbbra is a kezünkben. II. József idejében, 1789—90. tanévben a három nyelvészeti osztályhoz járult a költészeti és szónoklati osztály, a gimnázium ekkor öt osztályból állott 5 tanár vezetése alatt. II. József tanügyi reformjai, de különösen a Koháry alapította konviktus, eltörlése nyomasztólag hatottak intézetünkre. Az ifjúság száma felényire olvadt, sőt 1786—87. tanévben mindössze 18 tanítványunk volt. A következő években is alig emelkedett negyvenen fölül. Sok-sok évnek kellett eltelnie, míg előbbi népességét üjra visszanyerte. 1824-ben Debrecen város az intézet hatodik osztályát a saját költségén nyitja meg. Ez a körülmény ékesen tolmácsolja az iskola munkájának elismerését. 1811-ben tűzvész áldozata iskolánk. De a tanulás nem szünetel e£y napot sem. A tanárok saját szobáikban tanítanak, amíg 1818-ben az iskola újra épül. Fokozatos fejlődés során az iskola 1902—1903. tanévben főgimnáziummá lesz s e tanév folyamán új otthonába vonul. Négy évtizede áll a templom közelében a régi iskola helyén intézetünk új épülete, a magyar tanítás és nevelés otthona. Közben a világháború alatt négy éven át kórház minden helyisége s csak a megszállás után került vissza ismét magasztos céljának szolgálatába. A tanítás azonban e szomorú időkben sem szünetel s a társintézetekben tartják a piaristák az előadásokat. A kétszázéves mult alatt a hadügy, nevelésügy, irodalom, tudomány és közélet minden terén szolgáltak azok, akik a debreceni kegyesiskolák körében éltek, tanítottak, vagy tanultak. SZEMÉLYI ADATOK ISKOLÁNK MÚLTJÁHOZ. 1. Iskolánk igazgatói: 1721—1776-ig iskolánkat prefektusok vezették. Szlopnyai Elek 1721—29, Halápy Szilárd, Tapolcsányi Gergely, Orosz Zsigmond 1748—54, Tarri András, Kónya Kristóf, Léday Lénárd, Perecz Emánuel, Edegger Baltazár, Valero Jakab, Tauszhleitner Kajetán, Cetto Benedek, Szöllősy Jenő, Petrik Keresztély, Szórni Lajos, Némethy Elek,