Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1939

68 A csapat létszáma: 120. Csapatunk, — 171. sz. Erdősi Imre, — elmúlt évi munkája: Múlt évi cserkészmunkánkat a nyári nagvtábor tetézte be, A tábort június 22-től július 14-éig tartottuk s ezen, — egy iiú kivételével, — minden tagja részt vett. A tábor helyét Kassa és Rozsnyó között, Somodi község mellett húzódó romantikus völgyben választottuk. Megérkezésünkkor a környékbeli leventék ünnepélyesen fogadtak bennünket. Igen hamar barátságot kötöttünk a falu népével, melynek apraja-nagyja vasárnaponként ellátogatott táborunkba. A tábor tulajdonképeni célja a visszakapott Felvidék egy részének megismerése volt. Ezért gyakran tettünk kirándulásokat a táborból kisebb-nagyobb távolságokra. Voltunk gyalogkirándulás keretében a közeli Torna várában, Szepsiben, Magyarország egyik legszebb völgyében, a gyönyörű Szádelővölgyben, továbbá Ájvölgyben és Ájfalucskában. Láttuk Jászon a premontreiek ősi rendházát és templomát, mely egyik legszebb barokk-templomunk. Egynapos kirándulást rendeztünk Kassára, Rákóczi ősi városába. Megcsodáltuk a Szent Erzsébet székesegyházat és az előtte lévő ódon főteret, melyet a csehek egy modern országzászlóval csúfítottak el. A tábor felejthetetlen emléke a nagy áldozatkészséggel megrendezett autóbuszkirándulás. Kora hajnalban indultunk a nagy útra. Első állomásunk a krasznahorkai Andrássy-mauzóleum volt. Egymásután kattantak a fényképezőgépek, hogy megörökítsék a remekbekészült épületet és a fényűző berendezést. Innen „Krasznahorka büszke várába" mentünk fel. Elfogódott szívvel jártuk be az ősi várkastélyban berendezett múzeum ódon termeit. A régmúlt emlékeit szívünkbe zárva indultunk tovább Rozsnyó felé. A város nevezetességeit, kisebb-nagyobb csoportokra szakadva tekintettük meg. Az idő azonban eljárt, nem nézhettünk meg mindent, amit akartunk. Száguldottunk tovább a Felvidék gyönyörű cseppkőbarlangjai felé. Először Domicánál hatoltunk be a föld belsejébe. Gyönyörű cseppkőképződmények egész sora tárult csodálkozó szemünk elé. A földalaUi folyókon csónakáztunk, és, a néhány lámpa kísérteties fényénél elfogódva néztük a nagy természet örök csodáit. De nincs idő, rohanni kell tovább. Aggteleknél újra megkezdtük barlangjáró utunkat. Hazánk legszebb cseppkőbarlangjában való időzésünk felejthetetlen élmény marad. Hazafelé jövet még kiszálltunk Tornán, hogy megtekintsük az ősi városházát és az Árpádkorból reánkmaradt teljesen ép vártemplomot. Ennek falait remekbekészült egykorú freskók díszítik, hirdetve, hogy már őseink is mily sokat áldoztak művészetükért. Este fáradtan tértünk nyugovóra, de megérte, mert szívünkbe rajzolódtak Felvidékünk legszebb tájai és műemlékei. A nyár folyamán csapatunknak több tagja vett részt különböző táborokban. Tiszti táborokban 8, HÖK-táborban 13, a skóciai legénycserkésztalálkozón az ú. n. Rover Mooton csapatunk 4 tagja vett részt. Ősszel újra megindult a lendületes cserkészmunka. A nagyszünidőben kipihenve az elmúlt esztendő fáradalmait, felüdült testtel feküdtünk neki