Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1938

II gyar hagyományoktól: ettől fogva parasztságunk marad az egyetlen réteg, mely megőrzi a sajátosan magyar zenei műveltséget." Később ezen a rétegen is érezhetők az idegen hatások és anélkül, hogy a régi magyar népdal keleti elemeitől elszakadnának, egészen új és jellegzetesen magyar zenei stílust teremtenek: az új magyar népdalok stílusát. Népi zenénkben három réteget különböztethetünk meg. I. ösi dallamok. II. Mai népi dallamok. III. A népies műdal hatását mutató dallamok. I. A régi magyar stílus dallamai népzenei hagyományok szempontjából igen értékesek. Többnyire az öregebbek ajkán hallhatók. Mintegy 200 törzsdallam van belőlük, a változatokat nem számítva. Mi jellemzi e dalokat? 1. Az ötfokú (pentáton) skála. Hangjai: g, b, c, d, f. Kodály Zoltán fedezte fel ezt a skálát, mely a keleti és középázsiai népek (cseremisz, votják, kínai, japán, török-tatár) zenéjének sajátos alapja. A pentaton skála adja a régi magyar stílusú daloknak ősi, a hétfokú skálához szokott fülnek szokatlan zamatját. Kodály felfedezése forradalmat jelentett a magyar zenében. Ekkor tünt ki, hogy az eddig magyarnak vélt cigányos zeneszemlélet nem igazi magyar zeneszemlélet. Bartók Béla pedig megcáfolta azt a vádat, hogy ez a régi stílusú magyar zene román vagy szláv zene. Ellenkezőleg kimutatta, hogy mi sugároztuk szét ezt a zenét Közép- és Keleteurópában. 2. Másik igen szembetűnő sajátságuk ezeknek az ősi dallamoknak a kvintszerkezet: a dallam második része az elsőnek öt hanggal mélyebben való pontos ismétlése. 3. Harmadik jellegzetességük előadásmódjukban van. Jellemzi őket a dallamvonal gazdag díszítése. Nem függőleges akkordokkal díszít a magyar énekes (mint pl. a német), hanem a dallamvonalat hullámoztatja, színezi, hajlításokkal, csúszásokkal. A mondottak szemléltetésére két dallamot mutatok be. Egyik „A falu rossza" révén elterjedt: Zörög a kocsi, mely pentaton skálájú és alsó kvintelésü. A másik a díszítést mutatja. Kodály Zoltán szavaival fejezem be az első stílus dalainak ismertetését: „A magyarság ma legszélső, idehajlott ága a nagy ázsiai zenekultúra évezredes fájának, mely Kínától Középázsián át a Fekete-tengerig lakó különböző népek lelkében gyökerezik. Letörölhette az idő a magyarság arcáról a keleti vonásokat; lelke mélyén, ahol a zene forrása fakad, ott él még egy darab őskelet, s összeköti oly népekkel, kiknek nyelvét már rég nem érti, s kiktől egész lelki berendezése merőben különbözik."