Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1937
17 gyászkeretes levél írja, hogy 58 évet élt, 39 évig volt szerzetes, 32 évig volt áldozópap és tanár, aki Tatán, Léván, Mármarosszigeten, Nagykanizsán és Debrecenben nevelte törhetetlen magyar érzésben a tanítványok ezreit, akinek nevét irodalmi és társadalmi működése tiszteltté és becsültté tette, akinek meleg keze oly szorosan és kitartóan tudott baráti kézfogásba kulcsolódni. A kéz kihűlt, barátságunk azonban nem szűnt meg, ajkad elnémult, de tanításodat mindnyájan megőrizzük, dobogni megszűnt jóságos szívedre most majd a hála csendje fog ráborulni. Szemed előtt lezárult a földi szolgálat útja, de hisszük, hogy örök világosság fogja beragyogni minden megálmodhatónál szebb nyugalmadat. Kedves jó Bátyánk! Emlékedet megőrizzük, imáinkat pedig Veled küldjük az Örök Béke hónába! — Isten Veled!" Februárban vesztettük el Szövetségünk alelnökét, dr. Derekassy Istvánt, a mi felejthetetlen Pista bácsinkat. Az általa hőn szeretett Piarista Diákszövetség nevében, amelynek lelkes, hűséges tagja volt, dr. Lukács József Diákszövetségünk tiszteletbeli tagja mondott búcsúbeszédet. Kegyelettel emlékezünk meg rendes tagunk, Longauer István elhunytáról. Elhalt tagjaink emlékét Szövetségünk meleg kegyelettel fogja őrizni. Erkölcsi és szellemi munkásságunk mellett anyagi és természetbeni adományokkal is segítettük ifjainkat. Itt csak arról emlékezünk meg, hogy Diákszövetségünk a piarista gimnázium 171. Erdősi Imre cserkészcsapatának már a negyedik sátrat vette, hogy tevékenységét még hatékonyabban folytathassa. Gimnáziumunk június 16-án tartott évzáró ünnepségén vitéz Nábráczky Béla dr. vármegyei főjegyző búcsúztatta a Szövetség nevében az életbe induló ifjúságot a következő beszéddel: E jeles intézettel nagy lelkiközösségben élő Piarista Diákszövetség képviseletében — a régmúlt évek felújuló sok-sok kedves emlékétől mélyen meghatva — mint öregdiák állok itt, hogy elsősorban is volt tanárainkról való szeretetteljes megemlékezésünket, az évzáró ünnep alkalmából pedig e kiváló tanári karnak fáradságos munkájáért a szülök hálás köszönetét tolmácsoljam. Kedves Diákbarátaim! Trianon óta az ifjúság kérdése a társadalom égő sebe. Éppen ezért az évenkénti kirajzáskor úgy tekintettünk a magyar ifjúságra, mint a messze útra és bizonyA debreceni kegyestanítórendi reálgimn. értesítője. 2.