Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1936

26 gem, tegyetek lelkileg széppé, jóvá és nemessé és ezért az Anyaszentegyház dicső szentjeinek egyike. Halotti maszkját a piaristák rendjének Szent Pantaleon-ról nevezett római kolostorában őrzik. Arcáról valami megható, mély­séges fájdalom tükrözik, melyet egészen átszellemít bizonyos megnyugvó beletörődés és megadás. Valóban, ez a szenvedéssel párosult megadás volt az Ő lelki karakterisztikonja. Ezért nevez­ték már kortársai „Keresztény Job"-nak. Calasanzi Szent József egyideig alkotásának: a piarista rendnek tüneményes elterjedésében és s ;kereiben gyönyörköd­hetett. De öröme kelyhébe nemsokára üröm keveredett, amely élete végén vált legkeserübbé. Rendje az áldozó papok mellé kisegítő testvéreket is vett föl, akiknek aszkétikailag nem eléggé megnevelt szelleme nagy bajokat okozott. Ezek akartak ural­kodni és külső segítséggel Öt letették a rendfőnökségről. A ve­zetés ép ellenségeinek kezébe került, de Ő volt az első, aki engedelmeskedett nekik. Azután a pápa degradálta rendjét egy­szerű fogadalmas kongregációvá. Ő ebben is megnyugodott. Kiszorult legkedvesebb helyéről: az iskolából is. Nem panasz­kodott. Az aggastyán k :ült a rendház előtti padra és ott foglal­kozott az utcagyerkőcökkel. Halotti maszkja mintha csak ezt mondaná: Tűrök, Uram! Tűrök! Alapítása, eszméinek letéteményese: a kegyestanítórend, mely még a Szent Alapító életében vert gyökeret a magyar föld­ben, csakhamar minden ízében magyarrá is lett. Hazánkban Pcdolin az a hely, mely először láttot piaristát fa!ai között 1642-ben; ahogy ezután megismerik a piaristák ál­dásos működését, egymásután épülnek házaik, főpapok és főurak telepítik őket az ország minden részébe. A magyar nemzeti művelődés terebélyes fáját a kegyes is­kolákban kifakadó életnedvek is segítik nagyra nőni. A nemzeti irányú tanítás gyönge palántáját a kegyes iskolákban fakasztják ki, ott gondozzák és óvják a fújó széltől is. A bécsújhelyi vérpad elől üldözött vadként menekülő Rá­kóczi Ferenc előtt a kegyes iskolák kapui nyílnak meg közel a lengyel határszélhez, amikor már hallatszott az üldöző lovasok dübörgése, hogy födelet és oltalmat adjanak a kimerült buj­dosónak. Kossuth Lajos lángleikébe a kegyes iskolákban nevelik bele a haza szenvedelmes szeretetét és a törhetetlen hitet a nemzet nagy igazainak erejébe. „Én az újhelyi kegyes szerzetbeliek iskolájára hálával emlékszem" — írta egyik levelében Kossuth Lajos. Azokban tanulja meg a „haza bölcse". Deák Ferenc a ma­gyar történelmet és annak nagy tanulságait. De 1848-ban bezáródnak a kegyesrend iskoláinak kapui, mert tanárai és egész ifjúsága szétszóródik az országban szanaszét

Next

/
Thumbnails
Contents