Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1936

16 ták áldásos, nemes munkája a Szent Anna és Varga utca szögletén állott nádfedeles kisházban indult meg s az elvetett mag két évszázad nehéz küzdései között kifejlődött a mai terebélyes fává: a hatalmas háromemeletes intézetté, amelyben a magyar művelődés életereje lüktet. Szlopnyay Elek szelleme ma is él, virágzik és a piaristák csendes, de lelkes munkájában megtermi áldásos gyümölcsét! Dr. Kari János házfőnök-igazgató Szlopnyay érdemeit méltató szavakkal és az Ő útait követő elkötelezéssel a következő beszéddel vette át a Piarista Diákszövetségtől az emléktáblát: Az ősi civitas kiváló egyéniségekben gazdag múltjából ma elénk lépett Tiszántúlon az először működött piarista Szlopnyay Elek. Bronzba mintázott nemes alakja mától kezdve itt áll a Szent Anna utca nyüzsgő életében. Cselekedetét most már a nyilvánosság számára márványba vésett betűk is hirdetik. Midőn a debreceni piaristák nevében egyszerűségében is művészi er léktábláját átveszem, engedtessék meg, hogy azt a zászlót, amelyet nagy elődöm több, mint két száz évvel ezelőtt itt elős^ hivogatóíag lobogtatott meg, most a hálával párosult köszönet kifejezésére hajtsam meg. Köszönöm a Debreceni Piarista Diákszövetségnek és rajta át Tiszántúl társadalmának, hogy 1719. óta hosszú nemzedékeken át egyre mélyülő és szélesedő rétegekben megérezte és megértette, miszerint a Szlopnyay által itt először képviselt szellem Csonka hazánk keleti részének minden részletében sajátságos művelődését csak színesebbé és gazdagabbá teheti. A mai, soká'g emlékezetes ünnepély, tanúságtétel eme meggyőződés mellett. Hitvallás, férfi cselekedet, amelyért tehát méltán jár meleg kézszorítás. Úgy érzem azonban, hogy midőn az elismerés Szlopnyaynak és személyén keresztül mindazoknak is szól, akiknek porhüvely: már régen összekeveredett ennek a sok vértől áztatott földnek rögével, ez reánk, a jelenlegi zászlótartóra és sorkatonákra egyaránt kötelességet is jelent. Szlopnyay bronzba öntött alak

; a Szent Anna-templom és a vele egybekapcsolt iskola felé tekint. És ebben mélységes szimbólumot láthatunk. Nevezetesen kiegyensúlyozott összefogását az imának és munkának, az istenházának és a dolgozó helyiségnek, a nemzeti művelődés továbbfejlesztésének az ora et labora életparancs irányában. Minden, ami ezen a sártekén nagy, legyen kiváló szellemi vagy anyagi alkotás, egyéni élet vagy közösségi jelenség, ez alatt a csillagzat alatt fejlődött naggyá és életerőssé. Ezt a szellemet terjeszteni pedig nekünk esküvel fogadott szent hivatásunk s midőn teljesítését az ősi civitas falai között a jövőre is ígérem, az emléi táblát mély hálával és köszönettel átveszem. Végül a gimnázium énekkara Halmos: Minden földek... kezdetű énekét adta elő dr. Tiborc Lajos piarista tanár szakavatott vezetésével.