Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1935

10 1200 m. útat tett meg. Másodszor alkalmazásuk csak úgy válik hasznunkra, ha a hallott hangból meg tudjuk különböztetni a sa­ját és az ellenséges repülőket. Nemcsak a gép légcsavarja ad han­got, hanem a mótor, sőt az egész gép is szerepel mint hangfor­rás. A hangok e keverékéből, melybe idegen gépek, vagy más­fajta hangforrások hangja is vegyülhet, nagyon nehéz kikövetkez­tetni azokat az adatokat (távolság, magasság, sebesség), melyekre a légelhárító ütegeknek szükségük van. Ezért újabban is sokat kísérleteznek olyan módszer kipróbálásával, mely a gépről jövő hősugarak, vagy a motorok gyújtására alkalmazott elektromos szikrák (elektromos zavarok) segítségével adná meg a gép pon­tos helyét. Éjjeli támadásoknál a fülelők segítségére vannak a fényszó­rók. Ezeket egymagukban nem alkalmazhatjuk, mert a tapaszta­lat szerint lehetetlen dolog a támadókat pusztán fényszórók segít­ségével megtalálni, ellenben könnyen a magunk árulói lehetünk. Éjjel is a fülelők hallgatják ki a közeledő gépek irányát. Ezek adatai alapján — ma már automatikusan a fülelők vezérlik a fény­szórókat — kutatnak a fényszórók a gépek után és mutatják az­után a célpontokat a légelhárító ütegeknek. Ezek igen gyorsan tüzelő, mozgékony ágyúk. A célzás nehézségét belátjuk, ha gon­dolunk a repülőgépek nagy sebességére és arra, hogy mozgási irányukat milyen könnyen változtathatják. Ezért ma már ezeket az ütegeket sem emberi kezek irányítják, hanem a fülelők ada­tainak felhasználásával, automatikusan, távolról vezérlik őket. (F'Iakkomandogerát.)* Ha a támadás bekövetkezik, a lakosság légmentesen zárható p'ncékbe, védőhelyekre menekül. A jó gázbiztos helyek megépí­tése megint sok matematikai és fizikai problémát vet föl. Mek­kora legyen a pince? Hány ember és mennyi ideig fog tudni benne él'lveszély nélkül megmaradni? A mennyiségtan ad feleletet arra a kérdésre, hogy milyen alakú legyen a tetőzet, hogy a rá­eső bombák romboló hatása minimális legyen? Milyen anyagból legyen a tetőzet? Tudjuk, hogy a robbanóbombák mélyen hatol­rak a talajba; melyik az az anyag, mely ennek legjobban ellen­ál" ? Számos kísérlet eredménye azt mondja, hogy legjobb anya­gok a beton, különösen a vasbeton, de legfőképen az acél. Mivel nem lehet sohasem légmentesen elzárni egy helyisé­get, azért mindig megvan annak a veszélye, hogy a külső, eset­leg már mérgezett levegő beáramlik a pincébe. Ennek megaka­dályozásáról gondoskodni kell. Ismerjük a légnemű testenek azt a tulajdonságát, hogy mindig a nagyobb nyomású helyről áram­lanak a kisebb nyomású felé. A gázoknak ezt a tulajdonságát használják fel az előbb említett veszély kiküszöbölésére. T. i. * Hunke: Luftgefahr und Luftschutz.

Next

/
Thumbnails
Contents