Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1934

gtj A rend a város híre nélkül — úgymond — eddig is munkálkodhatott volna ebben. De azt akarta, hogy először a városnál próbálkozzék. Különben, ahol illik, ott fog keresni orvoslást. (Jk/. 1724: 94. 1.) A várost pedig — elgondolhatjuk — igen kellemetlenül érte a tisztelendő prior üzenete. Hiszen a piaristák váratlan, mert az 1715. évi 108. t.-c.-ben nem említett beköltözését is hidegen és bizalmatlanul fogadta." A város vénei, szenátorok és esküttek, miután maguk között jól meghányták-vetették a nehéz, kényes ügyet, a július 29-iki közgyűlésből (Jkv. 1724: 95. 1.) Maróthi György és Polgári Gergely uraimék által azt a resolutiót továbbították. hogy Ő Felsége kegyelmes parancsolatjának már eleget tett a város, amidőn a templom és plébánia számára helyet mutatott ki. Most pedig nincsen hatalmában, hogy valakinek telekjét és házát elfoglalja. A városi tanács másfél évvel azelőtt sem adta beleegyezését ahhoz, hogy a saját pénzükön megvegyék Székely Szabó Ferencnek a templommal szomszédos házastelkét. (Jkv. 1722: 614. 1.) Ez bizony türelmetlenségre valló rideg eljárás volt. De kölcsönbe templom és kápolna közül úgy. ahogy megmaradt. Gúth és Zelemér is az egri püspökséghez tartozott, de a távolság miatt Elek atya nem tarthatta érdemesnek, ho^y odáig fárassza béreseit és ökreit. A parlaghi templomromok csak 9 kilométernyire voltak Debrecentől. Jókora nagyságú csúcsíves, tornyos templom volt. amint erről az 1908-ban végzett ásatásnál meggyőződtem. A falak 1720-ban még nagyrészt épségben lehettek. H

:szen akkor csak 62 éve mult még, hogy utoljára prédikált benne az elnéptelendő falu lelkipásztora. Elek atya emberei még közelibb, 7

1 o kilométernyire érték a köríves záródású, szentéllyel épült s nagyságra a parlagival vetélkedő monostori templom romjait. Fundamentumát 1911-ben tártam fel. Nem volt messze a hosszúmacsi templom helye sem, a Tócón innen, Monostor felől, de már a váradi egyházmegye területén. Azonban kicsi templom volt. ahogy az 1912. évi ásatásomnál kiderült. Szepes, a környék egyik legnépesebb falva lévén, temploma is tágas, nagy volt. Egy halmon épült, csak 6"j kilométernyire Debrecentől. Liszt Nándorék szerint Parlagh mellett ez a másik templomrom, amelynek tégláit, köveit Elek atya behordatta Debrecenbe. De miért kellett ehhez az egri püspök engedélye? Hiszen Monostor, Macs, Szepes és a szintén közeli Bánk. amelynek temploma falai 1703-ban még állottak. Szent László püspökségéhez tartoztak. 4 1719. ápr. 30. (Jkv. 651. 1.) In Senatus et Communitatis Congregatione Piaristák közibünk bejöttenek, holott Eő Felsége csak a Plebanusnak és Franciskanusoknak cum accessovys resolvalt nálunk és assignalt helvet. Méltóságos Cardinális s váradi Püspök Eő Eminentiaja Vicariusát. T. Kebel Mihály uramat kelletik megtalálnunk. Ugyanazon évi jul. 16-án pedig ezt jegyezték be (Jkv. 676. 1.): N. Senatus et Communitatis Congregatione: T. Plebanus Návai János uram memorialisában sollicitalja maga háza s Parochia épületiére való költsége refusioját (megtérítését), melyre resolvaltatik: Hogy refundaljuk minden költségét — nem lehet. Hanem considerabilibus et rationabilibus ex causis (ésszerűségi okokból) jó akarattal leszünk. Minthogy penig P. Piaristák bejöttenek és építenek: meg kell tudni ex quo principio (mivégből) lett ide jövetelek.