Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1931

5 Nekünk, jelenleg porbasujtott és megalázott magyaroknak nagy erőt adhat az a tudat, hogy a szentek követésre méltó csapatában nem egy akad, aki vér a vérünkből, lélek a lelkünkből s akit mai elesettségiüikben így példaképül választhatunk. Országunk mai szomorú feldaraboltságában évről-évre mélyülő áhítattal adózunk birodalmunk nagy alapítójának, Szent Istvánnak. Fegyvereinktől megfosztva könnyes szemmel tekintünk a legyőzhetetlen lovagra, Szent Lászlóra. Vérünknek hihetetlen arányú pusztulása és megromlása közepette Szent Imrét, fajunk legszebb liliomát állítjuk magunk elé követendő példának. Napjainkban pedig, amikor a nyomor és az elégedetlenség honunkban már századok óta nem tapasztalt méreteket öltött, hétszáz éves múltból elénk lép a magyar nő legszebb eszménye : Szent Erzsébet. Népünk számára igazán nem kell felfedeznünk őt, de még csak be sem mutatnunk, mert anyag, szín és hang, szobor, festmény, zene és költészet alakjában századok óta hirdeti dicsőségét. Most azonban úgy érezzük, hogy templomok, mügyűjtemények és hangversenytermek helyett mindnyájunk lelkében kell számára maradandó emléket állítanunk. Az életét jellemző vonások közül legalább egyet kell lelkünk reliefjén kidolgoznunk, hogy szomorú helyzetünk csak némileg is jobbra forduljon. De ki is volt tulajdonképpen Szent Erzsébet 1 Együgyű krónikák, jámbor legendák, hideg tudományos munkák egyaránt meleg színnel rajzolják meg alakját. Apai ágon az Árpádok sarja, anyja francia származású s így benne a magyar faj bátorsága keveredik a gall hevülettel. Még alig négy éves, amikor -a kor szokásainak megfelelően a thüringiai fejedelem megkéri fia számára. Ettől kezdve élete német földön folytatódik. Két évtizedet élt ott csupán, de ezalatt mint királyleány, menyasszony, majd anya és özvegy ismertté tette nevét s tiszteletet szerzett annak a népnek, amelytől két és félszázaddal előbb rettegett az akkori Középeurópa. Ő már nem buzogánnyal és harci dallal vonta magára a germán szomszéd figyelmét, hanem keresztény erényeinek a teljességével. Az Árpádok fáján ő a leg-szebb rózsa. Áldoizatkészségével, krisztusi szeretetével és keresztény alázatosságával századokra beírta a nevét. Áldozatkészség, krisztusi szeretet és keresztény alázatosság! Ez a három kellék, ami nélkül az egyénben és a társadalomban -egyre nagyobb a szakadék és a diszharmónia. Milyen csodálatos arányokban is volt meg mind a három Szent Erzsébetben ! Fejedelmeket is ritkán megillető gazdag hozománnyal lépi át "Thüringia határát s két évtized múlva szegényen hal meg a kolostorban. Ezüst bölcsőbe fektetve és selyem ruhába öltöztetve indítják útnak is mikor egy évtized múlva meglátogatják atyjának követei, maga szőtte, durva gyapjúruhában fogadja őket. Vagyonából a wartburgi vár alján Eisenachban, majd később a hesseni Marburgban kórházakat, az aggok számára menedékhelyeket, Isten dicsőítésére templomokat és kolostorokat épít -s a napról-napra felsorakozó szegényeknek pedig pénzt, kenyeret, ruhát, szóval alamizsnát ad és szüntelen ad. Mennyi, de mennyi könnyet, fájdalmat és szenvedést szüntetett meg. Cselekedeteit a minnasangerek dalaitól számtalanszor megmámo-