Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1929

... Szent Imre herceg !... örök, tiszta szépség !... Fehér palásttal fénylő tisztaság ! Terítsd be lágyan omló fénysugárral E sötét, nagy éjbe hullt magyar Hazát! Gyújtsd ki az éjben ,szent vezéri lángként — — Hogy ránk tekintsen, mint éj csillaga. Az el nem húnyó, kettős, drága eszmény És szent, örök fény: — Isten és Haza ! Karold át lágyan magyar ifjúságunk : Virágos águnk, amelyet kihajt Az ezeréves törzs, — bár félve félő : Az ősi. hősi eszmény már kihalt! Tudjon remélni, égni ideálért: Kezén kereszttel, karddal, — hogyha kell!... S ha meginog,... ha már-már összeroskad : A rendíthetlen hit eme'je fel! Tudjon remélni,... h inn i,... bízn i,... merni!... S egy szent eszméért halni is, — ha kell; Ringatni lelkén a nagy, — örök álmot : „Az elbukott Hazát emelni fel!" Hinni, hogy, — bár még Golgotás az útja, — S tengernyi rajt', — mi hullt: a könny, a vér, Minden lesújtó szenvedés,... seb,... átok,... A föltámadás reggeléhez ér! ... Isten !... nagy Isten !... népek őre, Atyja ! Fohászos ajkunk hő imája száll: Járjon előttünk Imre szent alakja, Mint el nem húnyó örök ideál!... Te adj erőt a küzdő ifjúságnak : Te. kinek karja : zúz, — vagy összetart!... S egy jobb jövőbe elvezetve Népem : Óvd,... védd,... vezesd — és áldd meg a magyart! Z i vusk a An d or* ' Öreg diáktársunk szép költeményét az intézet Szent Imre-ünnepén szavalta NEUBAUER PÁL VIII. o. t. -Ml 13