Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1928
3UBILLÁNS KARTÁRSAINK. -HII——hií*z a pár sor nem hiúságok legyezgeté-ét célozza, lianem példaadással szolgál a mai ifjúságnak, hogy hasonló kötelességtudással, zajtalan, de alapos munkával, lankadatlan kitartással, Istenbe vetett bizalommal az életbsn való elhelyezkedést magának kiharcolja és ezzel jövendő boldogulását biztosítsa. Bizonyos félelemmel veszem tollamra szeretett kartársaim nevét, mert tudom, horiy ezzel olyan cselekedetet művelek mely nem fér össze az ő közismert és minden ünneplés elől kitérő szerénységükkel. De bátorít engem az a tudat, hogy Debrecen intelligenciájának és ifjúságának, a tanártestületnek közvéleményét tolmácsolom, midőn igaz tisztelettel és meleg szeretettel állok meg a valóban önzetlen munkás embereknek 35, 30 ós 25 éves tanári működésük fordulójánál. Jubiláló kartársaim legidősbjie, Bán József, a jelen tanévben tölti be tanári működésének 35-ik évét. Ez a 35 év a csendes, komoly munkában eltöltött, szerzetes-tanári hivatásnak nehéz, de eredményekben gazdag ideje volt. Mint szerzetes tudatában volt mindig annak a szép, de nehéz hivatásnak, mely sok lemondást kíván az egyéntől és önzetlen, odaadó, másokért minden áldozatra kész tevékenységet. Igazi testvéri szeretet lángol mindig jóságos szívében gi rendtársainak viszontszeretete és tisztelete, mellyel őszinte ragaszkodásuknak kifejezést adnak, legnagyobb öröme és boldogsága jubiláns rendtársunknak. Tanári működését 1893 szept. 1-én kezdi meg Debrecenben folytatja Vácon, Kecskeméten, Nagykanizsán, Kolozsvárott, Budapesten, Rózsahegyen (1908/9—1921/22-ig). 1922—23. tanév óta itt .tanít a debreceni gimnáziumban. Mint tanár példaképe lehet mindnyájunknak, kik az ifjúsár vallása ós hazafias nevelését és tanítását választottuk élethivatásnak. Tanítványait mindig szeretettel, szelíd türelemmel és megértő atyai jósággal oktatja, buzdítja s örül haladásuknak, szorgalmas munkájuknak. Szereti a szegény, de jó viseletű ós szorgalma, diákot, jutalmaz és büntet, de mindig megnyílik jóságos szíve, amikor az ifjúság lelki vagy anyagi gyámolításáról van szó. Mint igaz: ató türelmes, megértő és jóindulatú feje volt a rózsahegyi gimnáziumnak. A vezetéshez szükséges tekintélyt nem hivatala adta meg neki, hanem talpig derék egyénisége. Mindig közvetlen modorától távol volt minden póz ; gőg és hiúság vagy kicsinyesség egy szemernyi sem volt benne. Nem hivalkodott tudományával vagy képességeivel, mindig elismerte és nagyra értékelte másck munkáját és tehetségét és valahányszor őt dicsérték, mindig kedvességgel hárította el magától ós dolgozótár-ainak tulajdonította az érdemeket. Végül elmondjuk róla a legnagyobb emberi dicséretet, azt, amit ritka emberről lehet elmondani : hogy tisztelte és tiszteli, szerette és 17 — ssoss