Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1928
közéletben kifejtett munkássága elismeréséül az Országos Középiskolai Tanáregyesület az egyesületi „Közlöny" szerkesztőjének választja meg 1914 tavaszán, majd 1917-ben újabb há rom éves ciklusra megint szerkesztővé választották. Több középiskolai tankönyvet (Stilisztika, Retorika, Poétika) írt. Írói álnéven kiadott belletrisztikai munkáin s lapokbán, íolyó iratokban megjelent nagyszámú cikkein, tanulmányain és bírálatain kívül legjelentősebb munkája testvérbátyjának, Ad> Endrének terjedelmes életrajza. 1919 február 1-én a debreceni tankerület főigazgatója lett. Mint a rábízott feladatra minden képen méltó és hívatott férfiú, zivataros időben került tankerülete élére, amikor egy belső forrongásokozta háború elvesztése miatt igaz értékéből, régi ragyogásából minden veszített. Égő hazafiságnak, alkotó erőnek, bölcs belátásnak kellett érvényesülnie ezen a téren, ahol sikert teremteni, tekintélyt emelni akart az ember. Éles látással kellett a múlt hibáiból a jelen javulását s a jövő sikerét megalkotni. E lelki kiválóságok egyesültek főigazgatónk személyében, — aki az élet kicsinyes, emberi töviseivel mitsem törődve — magasztos és hazafias célkitűzéssel, lángoló lelkesedéssel, önzetlenséggel és páratlan agilitással látott hozzá, hogy — amik hiányoznak — azokat megteremtse s amik pótlásra várnak, azokat betöltse. Minden törekvése sikerült, mert egész lelkét vitte be hivatásába, hogy mestermunkát végezzen. A sokat hangoztatott békebeli nívó megvalósult tankerületében. Minden iskolában komolj munka folyik, amely érdemes céljához — a haza kulturális haladásához s valorizáltan adja ama szellemi értékeket, amelyele a háborús években dévaiváltan lettek a középiskolából kikerüli ifjúság lelki útravalói. Most, bogy főigazgatói működésének két érdemes lnstruma mindnyájunk hasznára lepergett, a tankerület intézeteinek igazgatói, tanári karai és ifjúsága lelkes örömmel, meleg szeretettel, igaz elismeréssel ünnepelte szeretett főigazgatóját. Intézetünk dísztermében rendezte a kerület tantestülete és ifjúsága április 26-án, délután azt a szép, lelkes, sokszor megható ünnepséget, amelynek során úgyszólván minden intézet igyekezett valami szépet, kedveset és feledhetetlent nyújtani az ünnepelt jubilánsnak. Ugyanaznap estéjén pedig a debreceni összes fiúközépiskolák növendékei impozáns zenés, lámpionos felvonulással és a jubiláns lakása előtt adott szerenáddal adták pompás és tüntető kifejezését főigazgatójuk iránt érzett mélységes hálájuknak, őszinte szeretetüknek és lelkes ragaszkodásuknak. Az ő bölcs vezetésére, szerető gondjaira bízott tantestületek és ifjúság egyaránt kérjük a Mindenhatót, hogy főigazgatónk életének további tíz esztendőkben bővelkedő sorát halmozza el bőséges áldásával, szent kegyelmével, a munka sikerével és az; igaz elismerés babérjaival. — — 14