Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1911

6 a helység eredetileg magyar, később német lakosságú telep, de amely manapság igaz magyarnak érzi és tudja magát. A helység többrendbeli nevezetességgel ékeskedik. A tokaji rév déli oldalán feküdvén a XVI—XVIII. századokban a kereske­delem ezen az utori haladt át Erdélyből Kassa felé. Egyébként is nevezetes hely, mert Bocskai István erdélyi fejedelem vitéz hajdúival 1604-ben itt szalasztotta meg és verte le Belgiojoso Jakab császári vezér és kassai kapitány hadcsapatait, miáltal utat tört magának az északkeleti felföld városai felé. Egy em­beröltővel később szintén heves küzdelem szinhelye volt e Tiszamenti vidék; I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ugyanis itt semmisítette meg 1630-ban II. Ferdinánd egyik seregét. Az állomást elhagyva-a Tisza árterébe jutottunk; ekkor — mivel ifjaink nagyrésze még nagyobb folyóvizet nem látott — a Petőfi megénekelte magyar folyó, a makrancos Tisza kö­tötte le figyelmüket, mely oly szépen állitja elénk a partjai mentén lakó magyar nép jellemét. Miként a Tisza nyári alko­nyatkor csendesen kanyarog medrében, s alig rezzen meg vizének fodra, olyan a békeszerető magyar nép lelke, ha va­lamely külső vihar szele azt fel nem korbácsolta: de, valamint a Tisza zugva-bőgve töri át mindenkor a gátot, ha felbőszí­tették, ha megsokasodtak vizének hullámai, ugy a magyar lelki felháborodása, haragja sem ismer kíméletet, ha egyszer mél­tatlanul felizgatták, haragját felköltötték. A vashídon átkeltünk már elmélkedésünk közben, a szőke Tisza mögöttünk maradt és Tokaj nemes bortermő hegye tövében a várostól kissé távollevő állomáson állottunk meg vonatunkkal. Tokaj gazdasági és történeti szempontbó' egy­aránt nevezetes. Gazdaságilag az 516 méter magasságú vulká­nikus trachitkúp hegyének oldalain már az Anjouk idejétől kezdve termelt kitűnő borát emiitjük, mely világhírre azonban csak a XVIII. században emelkedett, midőn nálunk is meg­honosították az aszú bor termelését. Történetileg is nagy múltra tekinthet vissza vára, melyet az ősök a Tisza és Bodrog ösz­szeíoglalása által képezett félszigeten építettek a tiszai rév vé­delmére. Már Anonymus megemlékezik róla a honfoglalás le­írása és elbeszélése keretében. Bonfininél azt olvassuk, hogy a vár tanuja volt a Salamon király és unokatestvérei között le­folyt véres harcnak 1074 körül, amelynek folytatása Mo­gyoród lett. Tokaj állandó szereplése az 1514. évvel kezdődik. A mon-

Next

/
Thumbnails
Contents