Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1910

5 eszközt felhasznált annak a kiirtására. E nemű törekvéseit rendesen siker koronázta, amiben hathatósan támogatta mély emberismerete, finom érzéke, kiváló ítélőképessége, a korholásban és fenyítésben alkalmazott tapintata, mely még a legszigorúbb feddés alkalmával is érezhetővé tette nemes felfogását és szívjóságát. Páratlan az a rend és fegyelem, mely az ő vezetése alatt a szegedi gimnáziumban meghonosúlt. Az iskola még az év vége felé is csak úgy ragyogott a tisztaságtól, pedig naponkint 800 diák fordult meg benne. A becsület- és tisztességérzés annyira átment a tanuló ifjúság természetébe, hogy az iskolát szent hely' nek tekintette, melynek minden részét tiszteletben kell tartani. Magyar Gábort, mint igazgatót, a tanuló ifjak és a szülők egyaránt tisztelték és szerették, tanárai pedig valósággal rajongtak érte. A szülőkkel szemben mindig közvetlen, tapintatos volt, mindenkinek a helyzetét meg tudta érteni s azok életbölcsességtől duzzadó jó tanácsait mindig szívesen is vették. Ennek a modornak természetes következménye volt azután az, hogy Magyar Gábor Szeged társadalmának egyik legtekintélyesebb és legnépszerűbb embere lett. A törvényhatósági bizottságnak 1871-től fogva állandóan tagja; mikor 1876-ban kiállítást rendeznek, ott van a szervezők és vezetők között s buzgó munkásságával kiérdemelte magának a miniszteri köszönetet. Bármennyire is elfoglalta azonban igazgatói, törvényhatósági és társadalmi szereplése, a tudomány és irodalom támogatására is volt ideje. Szeged városának kiválóbb tagjaival összefogva megalapította a Dugonics-társaságot, melyet bátran elsőnek mondhatunk ma is a vidéki irodalmi társaságok között. Igazgatói működésének legtartósabb emléke a főgimnázium építése. A régi intézet szűknek, alkalmatannak bizonyult s évről-évre nagyon sok tanulót vissza kellett utasítani, mert nem lehetett őket elhelyezni. Ezt pedig mindenáron meg kellett szüntetni, mert a vissza utasított tanulók mindegyike a magyar nemzeti szellem, a magyar kultura veszteségét jelentette. Szeged város vezetősége is belátta, hogy nemzeti érdek a Délvidék német ajkú gyermekeinek a befogadása s elhatározta