Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1910

34 érdekesek voltak a régi egykorú faragványokkal, berakott munkával diszitett, ínütürténeti szempontból kimagasló renaissaneekori széksorozatok, valamint a két Báthori szarkofág is lekötötte íijaink figyelmét. Innen Pócsra tértünk vissza, hol a hires bucsujáróhelyet és fényes templomát mutattuk meg tanulóinknak, mely egyike hazánk legszebb templomainak, bár a diszités kissé túlzott rajta. Legszebb ékessége az ikonosztázium; ezen van elhelyezve a Szent Szűz képe is, meiyhez a zarándoklatok történnek. 3. Következő kirándulásunk uelyéüi Nyíregyházái választottuk 191U. szept. 18-án. Résztvett benn 30 tanulóval az intézet igazgatója dr. Lóky Béla, dr. Barna Leander, Szalay József. Ezen alkalommal a város, nevezetesen a Samassa József egri érsek által épített templom megtekintésén kivül a vármegye székházában elhelyezett és kiváló nevezetességű régészeti gyűjtemény vonzott bennünket. Kalauzunk a nagy tudományu rendező és lelkes megállapító dr. Jósa László ur volt. A kő, bronz, vaskorszak gyönyörű leletekben van itt elénk tárva, mindenütt nyomtatott és írott magyarázó szöveggel megvilágosítva. A Bessenyei szobortól utunk a kiállítás helyére vezetett, melynek mezőgazdasági, kézműipari és gépipari csarnokai élénk és tanulságos emlékeket hagytak lelkünkben. 4. 1911. május 1-én a majthényi sikra tettek kirándulást az intézet igazgatója dr. Lóky Béla, dr. Barna Leánder, dr. Földy József, Szalay József és Füredi Ferenc tanárok 20 tanulóval, hol a szatmári békekötés kétszázéves fordulója emlékének áldoztak. Visszatérőben Nagykárolyt tekintették meg, amennyire az esős idő engedte. E helyen dr. Barna Leánder méltatta nagyhatású beszédben a fegyverletétel és békekötés fontosságát és következményeit. 5. Nagyszabású tanulmányi utunkat ez idén Erdély természeti és történeti szempontból egyaránt kiváló földjére intéztük. Két tanár: Dr. Barna Leander és Szalay József vezető tanárokon kivül 21 növendék vett részt a tanulmányut fárasztó, de tanulságokban, kedves em'ékekben bővelkedő örömeiben, s talán nehézségeiben is. A 8 napra terjedő utat 1911. máj .19-én reggel kezdtük meg; utunk első fele Nagyváradig nem sok érdekességgel kínált bennünket, ettől kezdve azonban fokozódó adagokban több és több szépség kötötte le növendékeink figyelmét. Nagyobb része ugyanis tanulóinknak még hegyet nem látott, most a kelet felé zihálva robogó vonat mindkét oldalán oly alakulatok tárultak szemeik elé, melyek valóban lebilin-