Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1901

14 gulatlan humanismusból fakadt; a gyermek elevenségébő 1, jólelkű pajkosságából eredt hibák, ha az iskola általános rendje szempontjából szó nélkül nem is hagyattak, de min­denkor szeHd elbánás alá estek. Mihelyt azonban a tanári testület akár a gyermek természetéből, akár a szülői ház, vagy a társadalmi élet visszás körülményeiből fakadó oly hibákkal állott szemben, melyek a művelt férfiúvá való fejlődést sor­vaszthatták, mint a testi és lelki tisztaságnak, a kötelesség­érzetnek, rendhez szokásnak és a socialis erények megszerzésének útjában álló hibák, akkor a tanári testület ha szeretettel is ; de szigorúan lépett fel. Szomorú, de el kell mondanom, hogy 18 éves tanári pályámon oly sokszor tapasztaltam, hogy sok tanuló erkölcsi, sőt értelmi züllésének, elmaradásának oka a szülői ház gyengesége, melynek helyes fogalma nem lévén fiúgyermekek edző, helyes neveléséről, nem érti meg az iskola intézkedéseit, azokat beteges szeretetből fiaira terheseknek ta­lálja és ritkán keresi az összeköttetést az iskolával. Mennyi tanulót lehetne idejekorán megmenteni, ha a szülői ház a tanári kart nem nézné idegennek, ha többször felkeresné, hogy együttesen vezessék a tanuló nevelés-oktatását! A tanári testület kiváló gondot forditott a nevelésre ; már a beírások alkalmával minden szülő vagy gyám tudomást szerzett az intézet rend- és fegyelmi szabályairól, melyeket az igazgató osztályonként a tanulók értelmi fejlettségéhez képest meg is magyarázott. De különösen a tanári felügyeletnek pon­tossága, mely a tanulókat az intézetben való belépésüktől kezdve mindvégig szakadatlan felügyelet alatt tartotta s mely a tanuló külsejének, könyveinek ós füzeteinek szemmeltartá­sával járt, volt főtényezője az ifjúság tisztességes viseletének. A felügyelet e külső fegyelmező eredményét a tanári tes­tület bensővé a valláserkölcsös nevelés által iparkodott tenni. Fő kötelességének tartotta e testület, hogy ennek ápolására minden felmerülő alkalmat felhasználjon. Imádsággal kezdet tük és végeztük az előadásokat. A róm. kath. vallású ifjúság hétköznapokon, a téli időszak kivételével V 2^ órakor szent mi­sét hallgatott, úgyszintén minden vasárnapon és ünnepnapon 8 órakor, mely után keresztény tanitásban részesült. Az előirt időben elvégezte a szent gyónást és áldozást, megtartotta a nagyheti szent gyakorlatokat, jelen volt az anyaszentegyháztól rendelt minden nyilvános körmeneten, nagypénteken az Ur koporsójánál fölváltva imádta a legfölségesebb oltári szentséget

Next

/
Thumbnails
Contents