Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1900
4 A középiskolák évről-évre egész rajokat bocsátanak világgá kisebb nagyobb kvalifikáczióval; ez nem volna baj, ha mindenki, mielőtt pályát választ, fontolóra venné, hogy minden embernek kötelessége erejét és tehetségét embertársai, tehát a társadalom számára értékesiteni ott, a hol legtöbb anyagi, szellemi és erkölcsi eredmény kínálkozik az ő legegyénibb tulajdonságaiból kifolyólag. A túltermelés csak akkor válnék veszedelmessé, ha nagy tömegek minden arra való készültség nélkül vetnék rá magukat oly pályára, melyet csak megközelíthetnek, de el nem érhetnek. Ezen esetben az el nem érhető után való vágyakozás elégületlenséget kelt szivükben s lesznek, mint mondani szokták, proletárok. Vagyis oly egyedek a társadalomban, kik a tudás mézét csak megkóstolták azaz az iskolázottság máza meglátszik ugyan rajtok, de minden benső tartalom nélkül, minek következtében társadalmi állásuk nagyon is bizonytalan alapon nyugszik. Itt bizonynyal a családi nevelés volt elhibázva, mely magasratörő vágyakat oltott a gyermeki szívbe a nélkül, hogy a komoly munka szeretetére nevelte volna őket. Szép dolog az ambiczió, de csak akkor, ha erős alapokon épül: tehetségen, kitartó szorgalmon és jórairányuló eltökélésen. A pályaválasztásról leszen tehát itt szó. Én tájékozást akarok nyújtani nektek és kedves szüleiteknek arra nézve, hogy miket kell figyelembe venni általában a pályaválasztásnál, mi módon juthat el a tanuló egyik vagy másik pályára s végül, hogy milyen előképzettség szükségeltetik, ezen vagy azon pályához. Ferenczi István „Útmutató a pályaválasztáshoz" cz. müvéből vettem az adatokat, hol az egyes pályákra vonatkozó utasítások a legteljesebb részletességgel olvashatók. Szorgalmas és kitartó előkészület szükséges minden életpályához. Egészséges, természetes fejlődés mellett Isten segítségével kiki megfogja találni azt a helyet, mely tehetségének, phisikai alkatának, hajlamainak leginkább megfelel s melyen kellő előkészülettel, elevenséggel, munkakedvvel hasznosan érvényesítheti magát. Isten segítségével, mondám, mert hasztalan az embernek iparkodása, ha nem járul hozzá az Istennek áldása. Azért a tanuló ifjú életének azon fontos pillanatában, midőn pályát választani készül, nem hagyhatja figyelmen kívül az imaszerű fohászt sem, melyben fölvilágositásért esedezik Urunkhoz, Atyánkhoz, hogy engedje felismernie a neki