Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1899
5 kola bizonyos eredménytelenségének, a tanulók egy tekintélyes része elmaradásának sokkal nagyobb részben oka a szülői ház eljárása, mint akár a tanrendszer hiányai, akár a tanférfiak gyöngéi. E tételt szándékozom ;i szülők s mindazok előtt, kik a gyermekeket szeretni tudják, néhány oldalról megvilágítani. II.* A középiskola munkáját első sorban az bénítja meg, hogy a szülői ház ritkán vesz magának fáradságot a középiskola igazi feladatáról, szelleméről és kötelességeiről behatóbban elmélkedni. Tényleg még messze vagyunk attól, hogy ÍI középiskola feladatának és szerepének mélyebb becsülése általánossá váljék ; a középiskolát rendesen ugy veszik a szülők, mint a hivatalok elnyeréséhez szükséges utat; más oldala iránt nincs érzékük: mindazt, mi ez utat rövidebbé és könnyebbé teszi, örömmel üdvözlik ; a kenyér elérése az egyedüli czél, s az ember valódi értékének, lelki és jellembeli műveltségének mérlegelése nagyon közömbös dolog. Pedig a középiskola igazi feladatának és czéljának megértése nélkül sem működése és eljárása felett igazságos, tárgyilagos ítéletet nem mondhalni, sem a szülői ház nem lehet oly helyzetben, hogy az iskola munkáját eredménynyel támogathassa. Mert a családi és iskolai nevelés egymást kiegészítik és támogatják, de nem egyek. Mindkettőnek me^ van a művelt ember kifejlődésében a maga külön szerepe. Az ember mint önmagával jó tehetetlen születik e világra; testének, szellemének egyaránt való gyöngesége a család szerctően ápoló körére utalják. Gfondos szülői ápolásra van a gyermeknek szüksége, hogy fejlődésének első szaka megvalósulhasson. A spartai nevelés, az állami növelésnek az emberiség történetében e legkialakultabb példája is meghagyta a gyermeket fej lődése első szakában az anya gondos őrködése alatt. Az emberiség legnemesebb jellemei beismerik a gondos anyai kéz áldásos munkáját életűkben. Mély ethicai értéke van a családi nevelésnek, mely az ember legszebb és legnemesebb vonásai0 V. ö. e fejezetet a szerzőnek „A középiskola kérdése" az. munkájával. Szeged, 1889.