Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1898

27 érkezett, a melyet felfedezőjéről, a szerencsétlen Hannington püspökről keresztelt el." Hosszas ut után végre elérte Teleki felfedezésének czélját, megpillantá ama tavat, melyről már megemlékeztek a geographusok. — Teleki, ,.hálásan emlékezvén vissza arra a kegyes érdeklődésre, a melylyel 0 császári és királyi fensége, néhai Rudolf trónörökös expeditiónkat elejétől végig kisérte, az előttünk elterülő tavat, ezen szép gyöngyét ama csodálatos tájképnek, a mely felé törtünk, elnevezte Rudolf-tónak" (Teleki). A tó környéke teljesen kopár, a nap forróságától és az izzó széltől minden kiaszott. A tó vize ihatatlan. „A Rudolf-tótól délre fekvő, ezen egész vulkáni tájnak, elég sajátságos, benszülött neve nincs; ugy látszik tehát, hogy az ott uralkodó borzasztó erőktől való félelem, a benszülötteket ezen ijesztő helyektől távol tartja. Magam tehát bátorkodtam a vulkánt az expeditio vezérének tiszteletére „Teleki vulkán"-nak elkeresztelni, mert neki tartatott fenn, hogy a sötét világrész ezen legfrissebb tűzhelyéről a világot értesíthesse." A földrajzi é. sz. 4°—5° között fekszik ama tó, melyet Teleki Stefánia özvegy trónörökösné tiszteletére Stefánia-tónak nevezett el. Ezekben vázoltam Afrika felfedezési történetéből, rövid vonásokban két évtizedet s mint látjuk, még mindig nagy terület teljesen ismeretlen. Afrika felfedezése azért halad oly lassan, mert Afrika folyói nem teljesíthetik azt a nagy kulturális hivatást, a melynek Európa, Ázsia és Amerika folyói eleget tesznek. Igen helyesen mondja Holub Emil: „A vízesések a természet alkotta ama hatalmas keresztzárak, a melyek az otromba alkatú fekete-földrész kikutatásának ős idők óta útját állták. Mi vált volna Afrikából, ha folyói által a kutató és kultivátor előtt épen ugy nyitva állana, mint például Amerik i ? Már a portugálok, a kik először lebbentették föl az Afrikát takaró fátyolt, a természet alkotta vizi utakon igyekeztek a földrész belsejébe hatolni, a vízeséseknél azonban hajóikkal visszafordultak és megelégedtek a parti síkságok megszállásával. Miként ők, ugy járt a többi, későbbi kutató is. A fekete-földrész még sokáig fog olyan hozzáférhetetlen maradni, mint a milyen ma, mert a gőzhajók, Észak- és Dél-Amerika nyugati részének ama hatalmas művelődés terjesztői, Afrikában még sokáig nem fogják a megváltást terjesztő füstfellegeiket ég felé bocsátani L. J.