Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1898

10 lannak tetsző testbe, 1898. év kora tavaszán teljes erejével lépett föl, és sem a gondos ápolás, sem az erős szervezet nem menthette őt meg. Néhány havi súlyos szenvedés utján az orvosi tudomány ugyan ekkor még egyszer lábra állította, de baját végleg meg nem szüntethette. A vakáczió elejét Feketehegyen tölté, hol teljes felgyógyulást remélt találni. Innen azonban csakhamar visszatért bágyadtan, megtörten s miután kipihente az ut fáradalmait, ismét útra kelt Dunántulra, szeretett testvérei s rokonai látogatására. Itt körülbelül három hetet töltött s annyira megerősödve tért vissza, hogy a tanévet megnyitotta s intézhette tovább az intézet s a társház ügyeit. De október hóban baja már újból ágyhoz szegezte, honnan többé föl sem kelt. Sokat szenvedett a boldogult s már maga is kivánta ezen szenvedésének végét, a halált. 1899. évi február 13-án, a reggeli órákban kezdődött a haláltusa. Mély álomba merült, a melyből néha egy-egy perezre ébredt föl. Erős testi szervezete sokáig vivődött a halállal, mig 15-ikén, hamvazó szerdán reggel három órakor visszaadá nemes lelkét Teremtőjének. Temetésén óriási részvét nyilatkozott, meglátszott, hogy milyen nagy szeretet, milyen osztatlan ragaszkodás környezte a magyar tanügy eme kiváló harezosát. Rang és felekezeti külömbség nélkül megjelent a végtisztességtételen a város egész közönsége. A halottas ház tágas udvara egész megtelt a gyászolók sürü tömegével. -Képviselve láttuk ott a tóm. kath. egyházközségi bizottmányon és iskolaszéken, a nagykárolyi és sátoraljaújhelyi rendházon kivül Debreczen város és Hajduvármegye tisztikarát, a bíróságokat, a hadsereget, a pénzügyigazgatóságot és vasúti üzletvezetőséget. Testületileg jelentek meg a helybeli összes közép és felsőbb iskolák, az ev. ref. collegium, a főreáliskola, kereske-