Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1896

7 nak, ellenben a kétsziküeknél és a nyitvatermőknél az elsődleges hánesrészletek belső oldalán, a xylemnyalábok külső oldalán levő parenchyma sejtek osztódnak és ezáltal oszló szövetet (cambium) hoznak létre, — melytől befelé összefüggő farészlet, kifelé összefüggő háncsrészlet keletkezik. Fásodó növényeknél a xylem meg is fásodik s állandó. így tehát a gyökér és a szár vastagodása között nincs semmi különbség. Igaz, hogy az évgyüiirket nem lehet oly élesen megkülönbözetni, mint a szárban. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy a gyökér vastagodása úgyszólván egész évben tart, csak a rügyfakadás idejében szünetel t. i. akkor, midőn a földfölötti cambiumban tavaszkor az élet megkezdődik; de ha ez már működik, akkor a gyökérszövet növekedése is folytatja működését. A gyökér és szár sejtjei között az a feltűnő különbség, hogy a gyökérsejtek sokkal nagyobb üregüek és vékonyabb f'alazatuak, mint a szárban lévők. Mi a gyökerek husosodását illeti, az ezáltal jön létre, hogy a cambium gyürü laza parenchymája nagyon megszaporodik — s a szárban a sejtek tracheid- és háncsalaku rostokat alkotnak. Elfásodás csak kivételesen keletkezik, miáltal a húsos gyökér pl. a retek élvezhetetlenné válik. Ha a parenchyma szövet bomlásnak indul, akkor azt mondjuk az ilyen gyökérről, hogy pondrós, pl. a pondrós retek. A gyökér nemei származásra nézve. Az embryo ösmeristemából származó gyökér, főgyökérnek neveztetik, a belőle acropetal sorrendben keletkező gyökerek a mellékgyökerek, ezek együttesen adják a növény gyökérzetét. A szárból vagy a levélnyélből eredő gyökeret járulékos gyökérnek mondjuk (radix adventitia). A gyökér élettani szempontból lehet földbeható, milyenek az eddig tárgyalt gyökerek, légi t. i. a szárból fejlődve vagy a földbe iparkodnak, vagy a növény kapaszkodására szolgálnak pl a (Hedera helix) kapaszkodó gyökerei (radices adligantes), vagy vízinövények uszó gyökerei (radices natatores). Nevezetes gyökéralakokat találunk még az élősködő virágos növényeknél, ezek ugyanis arra szolgálnak, hogy behatolván más növények testébe, azoknak már feldolgozott tápláló