Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1896

lö rozott gombák myceliuma bizonyos virágos növények szivógyökereivel összenövő s azoknak az általa felvett és a sejthártyán való átmeneteire alkalmassá tett, átváltoztatott humusanyagokat átszolgáltatja, miáltal e gombák az illető virágos növények táplálkozását közvetítik. Frank a gomba myceliummal igy összenőtt szivógyökérnek m y c o r h i z a nevet adott. E gomba kétféle alakban lép fel: Egyik esetben a mycelium a gyökér felületét veszi körül, moly esetben Frank mycorhiza e cto trop h-nak nevezi A mycelium ugyanis álparenchymával folytonosságban borítja a gyökeret s az álparcnchyma sejtjei a gyökér parenchyma sejtjeivel szorosan összenőnek s azok közé is hatolnak, azonban a hurnus réteg felé is bocsátanak sejteket, melyek a liumussal szorosan öszszefüggnek. Ha a humus bőséges, akkor a mycelium köpenyből kiinduló álparenchyma sejtek is bőségesek s elegendők a gyökér táplálkozására, s a gyökérszőrök a minimumra vannak leszállítva, ellenben ha a humus réteg kevés, akkor a gyökerek még gyökérszőröket is bocsátanak s igy kénytelenek önállóan is táplálkozni. Ily mycorbizával rendelkeznek a chlorophyll tartalmú növények közül a hazai növények közül a bükk (Fagus silvatica), tölgy (Quercus pedunculata), a nyírfafélék (Betulaceae), a fűzfa félék (Salicineae) és a hárs (Tilia grandifolia); továbbá a hangafélék (Ericaceae). Más esetben a mycorhiza álparenchymája a gyökér sejtjei közé hatol, az ily mycorhizát e n d o t r o p h-nak hívjuk. Ilyennel rendelkeznek a chlorophyl tartalmúak közül a hazai liliomf él é k (Liliaceae), szironták (Ranunculus), rózsafélék (Rosaceae), hüvelyesek (Leguminosae), ernyősök (Umbelliferae), aj akosak (Labiatiflorae), fészkesek (Compositae); a chlorophyll mentesek a N e o 11 i a N i cl u s-a v i s, Corallorhiza in-nata, Epipogium Gmelini stb. A chlorophyllt tartalmazó növények, mint ismeretes a szénsavat a levegőből veszik fel, azonban Frank kutatásai nyomán a bükkmag csemeték sterilizált humus talajban elvesztik, ellenben nem hevített televényes talajban mycorhizákat képezve, jól fejlődtek; ebből tehát következik, hogy a szénsavat a talajból kapják. Az egész ugyan egyelőre csak elmélet, mert H e r t i g a bükkmag csemeték pusztulását a sterilizált talajban hevítés által átváltozott más körülményeknek tulajdonítja.