Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1895
á 92 a jótékonyságot gyakorló egyesületek, az emberiség nyomorát enyhitö intézetek. Hazánkban már régóta igen sok tanintézetben vannak ifjúsági segélyző egyesületek, melyek czélja a szegényebb sorsú tanulókat tankönyvekkel, Írószerekkel, ruhával, élelmezéssel vagy szállással ellátni; a mi tanintézetünkben is megindult a mozgalom egy ifjúsági segélyző egyesület létesítése körül, de több közbejött ok miatt folyó iskolai évben meg nem alakulhatott. Van azonban két segélyező alapítványunk, melyek ugyanazon ezéllal birnak; mindkettő Nemes Kálmán, debreczeni köz- s váltó-ügyvéd nemesen érző szivének köszöni létét; biztat a remény, hogy Nemes Kálmánhoz hasonló fenkelt gondolkozású és jószivü adakozók többen akadnak, midőn arról lesz szó, hogy az ifjúságot filléreinkkel gyámolitsuk és nekik az iskolába járást könnyűvé és kellemessé tegyük. A segélyalapok a következők: 1. Kardhordó Ambrus-féle alapítvány. Alapító levél. Melynél fogva alólirott ezennel kijelentem, hogy miután a kegyes tanitórend egyik legidősb tagját főtisztelendő Ivardhordó Ambrus aranymisés áldozárt a tanügy terén teljesített kitűnő szolgálataiért ő cs. kir. Apostoli Felsége a nevét viselő „Ferencz József rend lovagkeresztjével" tüntette ki, s azzal őt msgs Gróf Dégenfeld József ur mint Hajdumegye s Debreczen sz. kir. város főispánja 1885. jan. 17-én ünnepélyesen feldiszesitette, — azon jó szándéktól vezéreltetve, hogy ezen magasztos esemény a magyarországi kegyes tanitórend emlékkönyvében az utókor előtt is maradandó emlékűvé tétessék, s buzdító például szolgáljon: — 100, azaz egy száz forintot o. é. oly módon teszek le a debreczeni kegyes tanitó rendház kezéhez örök alapítványul, — hogy ezen összeg jelzálogi biztosíték mellett, vagy legalább egyelőre a debreczeni takarékpénztárba elhelyeztetvén, annak kamatjaiból a debreczeni piarista rend gymnasiumában tanuló, szegény sorsú, jó erkölcsi magaviseletű, szorgalmas növendékek láttassanak el évenkint vallásfelekezeti különbség nélkül a szükséges tankönyvekkel, — óhajtásom továbbá az, hogy szerény alapítványom ,,Kardhordó Ambrus" nevét viselje . . . Végül megjegyzem, hogy azon nem remélt esetben, ha valaha Debreczenben a piarista gymnasium