Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1895

64 jelentkeztek, reformátusok nem látogatták iskoláinkat, csak a szomszéd községekben lakó katholikusok szolgáltatták a contingenst, de ezeknek is nagy része szegény lévén, segítség nélkül nem folytathatták tanulmányaikat. Kellett tehát valami módon gondoskodni, mely idecsalja és lánczolja a vidéki növendékeket. E ezélra legalkalmasabbak az internatusok, melyek a szegény sorsúaknak lehetővé és könnyűvé teszik az iskoiábajárást. Az internatusok különben is, ha gondos felügyelet és vezetés alatt állanak, nagy előny nyel bírnak; belátták ezt csakhamar a reformátusok, midőn iskoláik mellé még manap is virágzó tápneveidéket felállítani siettek; hány tehetség parlagosodott volna el nélkülök, hány ifjú áldja létüket és köszöni ezen intézeteknek éltök boldogságát, azonkívül mily hathatós faktorai a hazai közmivelődés terjedésének. A piaristák is majdnem minden házukban tartottak convictusokat a múltban épugy, mint a jelen században; ezek közül egyik-másik nagy hírnévre tett szert, mint például a tatai, mely valóságos gyülőhelye volt a fő- és köznemesi családok sarjadékainak. Fegyelmet, rendet, egyszerűbb életmódot, bátrabb fellépést, illemet és munkaszeretetet sajátíthatnak el a növendékek, megtanítják őket az idő helyes beosztása- és használatára, a kölcsönös tiszteletre, az okszerű munkálkodás- s gazdálkodásra, ügyelnek erkölcseikre és leszoktatják egyes hibáikról. Maga az állam is a legújabb időben belátta az internatusoknak üdvös hatását, midőn Budapesten a Ferencz-József-féle nevelőintézetet létesítette és Kassán újból felállította a hajdani hires convictust. Szlopnyay Elek igazgató is azon fáradozott, hogy gynmasiumunk mellett állandó tápneveidét létesíthessen, mely azután az ifjúságot a tanintézethez kösse. Ennek létesithetése czéljából Magyarország egyházi és világi hatóságai- és méltóságaihoz fordult. Kérelme azonban még ekkor kellő sikerre nem vezetett. Voltak ugyan egyesek, kik évi anyagi segélyt részint készpénzben, részint termesztményekben ígértek és biztosítottak, igy a többek között a nagyváradi 1. sz. káptalan; de az eszme megtestesülése csak később következett be, midőn a kalocsai érsek-bíbornok állott az ügy élére ; de még néhány év telt el, mig annak alapját veté meg a jótékonyságairól annyira hires Koháry István királyi táblai bíró 1725. évi október hó 3-án