Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1895

19 gondot okozott Elek atyának a társház felépítése is, mely az ő felügyelete alatt és utasításai szerint kezdetett meg ugyancsak Bakó János alapító költségén ; szorult szívvel nézhetett azon nádfedeles viskóra is, a melyben az istentisztelet tartatott, s mely mindenhez inkább, csak nem az Ur házához hasonlított. Gróf Csáky Imre bíboros érsek bőkezűsége elhárította Elek atya aggodalmait, amennyiben gondoskodását ez ügyben megígérte. (), ki eddigelé is befolyásának egész súlyát oly sokszor veti mérlegbe, midőn a katholicismus itteni érdekeiről volt szó, elhatározta, hogy a város által kijelölt helyen saját költségén templomot építtet, mely az isteni Felség tiszteletéhez méltó, a lelki szükségletekhez kielégítő és a város díszét emelő legyen. Az elhatározást tett követte, mert még 1719. év nyarán magához hivatta Nagy-Váradra Elek atyát, megbízván őt, hogy vagy még azon, vagy a következő évben okvetetlenül kezdesse meg a munkát, miután e czélokra a legszükségesebb anyagokat váradi uradalmából átszolgáltatni rendelte, az előleges kiadások fedezésére pedig 2677 frtot utalványozott ki. Elek atya azonnal megtette a szükséges lépéseket, a várostól téglavető helyet kért és nyert, hozzáfogván az alap ásatásához és faanyag szállításához. Midőn később figyelmeztetve lőn, hogy az itteni téglák az alap számára nem alkalmasak, kérte gróf Csáky Imre bíboros érseket, hogy Debreczenhez közel fekvő két katholikus templom rommaradványait az alaphoz fölhasználhassa. Miután azonban ezen két régi templom már Szabolcs vármegyéhez és így az egri egyházmegyéhez tartozott, Elek atya ide is folyamodott, kérelmére már 1720. évi szeptember hó 25-én kedvezően válaszolt Foglár György, püspöki helynök, kijelentvén, hogy a szentszék határozata folytán a rommaradványok, miután remény nincs, hogy az a két templom valaha újból fölépüljön, felhasználhatók és elszállíthatok ; ugyanakkor megfogadta Carloni ker. Jánost építőmesternek, ki az egri érseknek is pompás palotát épített. Az akkori gondolkozás és felfogás jellemzéseül szolgál, hogy a rommaradványok hazaszállításához nem kapott ínég pénzért sem fuvarosokat, hanem kénytelen volt 12 ökröt, 2 szekeret, 4 lovat és egy kocsit venni. Az egyik régi templom helye, mely világosan meg van nevezve évkönyveinkben, Ballag pusztán volt, a hol ma a gazdasági tanintézet telepe van, még manap is hívnak ott egy