Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1890

39 az igazat, hogy leginkább e tekintetben nem pártolja Lessnignek ismert tanulmányát a meséről — e pont ellen gyakran vét, különösen pedig ama számos meséjében, melyek cselekvény Injával vannak. Sok példát idéznem felesleges. Végre még, a mi az állatok szereplését illeti a mesékben, nem szabad szem elöl téveszteni azoknak jellemét sem, ha nem minden állat természetéből kifolyólag gondolkozzék, beszéljen és cselekedjék ; továbbá azon körben forogjon, a melyben valósággal él. Csak így van a mese mint valódi, megtörtént eset előadva. A mi természet ellenes a mesében, az valószínűtlen és nevetséges is egyszersmind. A mesére nézve is ál lanak Horatius e szavai: Humano capiti cervicem pictor equinam Jungere si velit et varias inducere plumas Undique collatis membris, ut turpiter atrum Desinat in piscem mulier formosa superne, Spectatum admissi risum teneatis, amici ? Sed non, ut placidis coeant immitia, non ut Serpentes avibus geminentur, tigribus agni, Delpbinum silvis appingit, fluctibus aprum.

2

9) IV. Az aisoposi mese előadása. Ha a mesének czélja az oktatás, intés, alakjai pedig egyjegyű állatok, akkor annak egyszerűnek s könnyednek kell lennie. „Hatásának egyik titka a rövidség, v i 1 á g o s s á g és az aközetlenség, melylyel a történteket előadja; s a másik az, hogy az állatországot szerepelteti" mondja Felméri.

3

0) Az utóbbiról volt már szó, itt csak az előbbi „titok"-ról szóljunk. Az említett három kellék egymást teszi egy egészszé az állatmesében s nevezhetjük egy szóval: egyszer ü s é g n e k. 2

9) Ilorat. I)e Art. l'oét. 1-30. 3

0) Idézett helyen. 496. 1.