Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1890

15 szik gyermekét fölvilágosítani, s mely eredménykép a fölvetett igazság igazságát tüntette elö. S ime meglett a mese. Például vegyük csak e tapasztalati bölcs mondást: jobb a biztos a bizonytalannál, melynek igazsága felöl, hogy az oktató apa fiát annál inkább meggyőzze, egy rövid történetet mond el magyarázatképen és helyet, s talán ősét, vagy természeti tárgyakat, vagy a természetrajzi világ némely alakjait szerepelteti előadásában; talán ügy mint Aisopos: a fülemülét és ölyvet, vagy mint a magvar közmondás: a verebet és túzokot. A mese valamint ma, ugy a legrégibb hajdanban is: erény s eszmeképzö. A mesében „a művészek rajzolják a gyermeknek, ennek az élő költeménynek „költői" vonásait, a költök meséikben adják elö a nekik való táplálékot.'

2) S valamint ma „Buiston, Labonlaye, Compayre, Pécaut, Sully, Beneke, Herbart, Waitz s még egy sereg bölcselő és nevelő melegen ajánlják a meséket, mint az ideál képviselőit, mint a szép, jó és igaz diadala jelzőit"

1) s igy belátják annak jellem, sziv és észképzö hatásait: ép ugy látta be s használta a legelső apa — nevelő annak előnyeit gyermeke javára. Mert valamint ma „a mese a gyermek játszi képzelmének a tudás encyclopaediája", ugy az emberiség őskorában is a mese volt a legfelfoghatóbb alakja a tanításnak. A mi a mese helyi eredetét illeti, azt a kelet képes beszédű s élénk képzeletű népei s nemzeteinél kell keresnünk, a hova a nyomok is határozottan vezetnek, 4) s ha hozzáveszsziik még azon tényt, hogy az emberek kezdetben pásztor életet élvén, az állatokra voltak utalva, s megösmerve azok minden tulajdonságait, fölismerték mintegy föjellemvonásaikat is. S minthogy az észlelt állati jellemvonásokat hasonlóknak találták némely emberi tulajdonságokkal, midőn ilyen tulajdonságú emberekről beszéltek, példáztak, nem igy kezdék 2) Felinér",L. A nevelés tud. kézikönyve 360. lap. 3) U. o. 362. 1. 4) L. Hatala Péter: A mesék őshazája. Havi szemle 1880.