Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887

8 életerejének fogytával az anyagát átalakító folyamatok mérsékelten meglehetős egyformasággal mentek végbe. A növényi anyagban végbemenő természetes változások szemünk elöl el vannak rejtve, közvetlen megfigyelés alá nem eshetnek és mi mégis a folyamat menetéről s a keletkezett termékek megközelítő szerkezetéről beszélünk. Iiisz nem látunk be más vegyfolyamat részleteibe sem, hogy mely parány mi módon hat egy másik test alkotó részeire, de a keletkezett termékekből, ügyes combinatio útján mégis képesek vagyunk a folyamat láthatatlan menetét lígy magunk elé varázsolni s graphice kifejezni, a mint az parányról parányra végbe ment. Ha a szerves vegyek százalékos összetételénél egyebet nem ismerünk is, vegyi ágensek alkalmazása által tömecsében az atomkapcsolat módjáról tiszta képet szerezhetünk ; mi által előre is megmondhatjuk, hogy e vagy ama ható okok miféle változást fognak rajta előidézni. A növények alkotó részeit ismerjük ugyan, azok nagyobbrészt szén, hydrogén és oxygénböl álló olyan vegyek, melyekben a hydrogén és oxygén vizképzö 2 : 1 arányban vannak jelen, ezek mellett pedig még a növények specificus életszükségletére rendelt anyagok is, melyeknek szerkezetét megállapítani nem sikerült, mert vegyi ágensek behatására nagyon sok féle combinatiót engednek meg. Elváltozás módjuk értelmezésénél tehát egyedül a kísérletekre és a természetes folyamat megfigyelésére vagyunk utalva. Az elhalt növényeken a pusztulás jelei korán mutatkoznak, összetartó erejükben vesztenek, szinük barnába megy át, végre belső szerkezetük is eltűnik s csak ellenállóbb részeik romjai daczolnak még egy ideig az enyészettel. A külszíni változás vegyi elváltozásnak az eredménye, erre mutatnak az anyagból elszálló gázok. Nem kell tehát egyebet tennünk, mint összehasonlítani a szénképzö rész százalékos összetételét változásának különböző fokán s megfigyelnünk a megmaradt anyagba zárt és belőle elszálló gázokat, mint bomlás termékeket, s kezünkben a kulcs az elváltozás folyamatának értelmezésére. A szénfajok átnézetes összehasonlításából az tűnik ki, hogy az elváltozás anyagveszteséggel jár s a veszteség túlnyomókig a légnemű anyagok (0 és H) kiválásából, s kis részben a szénnek eltávozásából ered. A szenesedés tehát oly módon történik, hogy az anyag nagymérvű elváltozásával széntartalma növekedik az illékonyabb alkotó részek pedig éjien azon arányban fogynak.