Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1887
11 a mint a légkörtől ellett zárva folyvást egy módon: saját alkotórészeinek egymásra való hatása s a parány ősziéiből egyszerű paránycsoportok kiválása utján, de nem mindig egy irányban változott el, mert légiumü bomlás termékeiben az elszálló gázok különböző arányban vannak jelen, hol egyik, hol másik keverék rész az uralkodó. Bányalég elemzés (Miiek szerint): CO, CH4 C.jHG O N Thiele telepből 0 409 4-514 0 063 17 942 77 272| Térfogat Robbanó bányalég 0-62 22 52 — 14-01 62-85 (""ton!''" Mocsárlég elemzés (Bischotf): CH CO, O N 1. 47-37 3-10 0-17 49 39 2. 76-61 — 5-36 18*03 Mocsárlég és bányalég azonos termékek, mindkettő ugyanazon légnemek keveréke, csak az előbbiben aránylag több a Nitrogén, mert a nitrogéntartalmú szerves vegyek hamarabb indulnak bomlásnak és gyorsabban esnek szét, a folyamat elején tehát több nitrogén, a végén több szénhydrogengáz fejlődik. A tóból jövö exhalatiókban ennélfogva több a Nitrogén mint a bányákból származókban, mert a bányákban a nitrogéntartalmú anyagok már régen föloszlottak. Összetételük azonban, szintúgy a szenekben elnyelt gázkeveréké is, nagyon változó, világos jeléül annak, hogy a folyamat nem megy mindenütt egyenlő erővel, nem is arányosan a keverékrészek mennyiségével, hanem hol egyik hol másik légnem képződésére van meg a kellő föltétel. Az oxygen, nitrogén és szénsav mennyiségére különben a szén elnyelő képessége is van befő lyássál. A nitrogén a szenekben és a bányalégben részint még a szénképződés korszakából való, az eltemetett nitrogéntartalmú anyagok bomlásterméke, nagyobbrészt pedig a szén által elnyelt levegőnek maradéka. A fölvett lég Oxygenje ugyanis nagyobbrészt a disponibilis Hydrogen élegitésére fordittatik, s csak kevés a szénnek elégésére, ennélfogva a szénben és a belőle elszálló légnemben csak nagyon kevés Oxygen és szénsav lehet, de annál több nitrogén. A mocsár- és bányalégen meg a szénsavon kiviil mint bomlási termék a viz jö tekintetbe, melynek a növényi anyagból különböző arányban való kiválása által a szén képződés értelmezhető. Bischotf a szenesedés folyamatának szemléltetésére három esetet állit föl a szerint, a mint tnlnyomólag: