Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884
33 sz. gyakorlat, ezeken begyakoroltatott s rendszerbe szedetett az összetett mondatok tana; módok ós idők; eonsecutio tempómra; alanyi tárgyi lmtározói és jelzői mellékmondatok; oratio recta és obliqna; római számítás és naptár. — A verstan általános elemei és a distichon ; különös kifejezések, közmondások, szóröviditések; szócsoportok készitése és betanulása. Hetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat. Német nyelv. Hetenkint 3 óra. Prózai olvasmányok Niebuhrtól: Gescliichten von Hercules, Die Herakliden und Orestes; költemények: Morgenlied, Des Knaben Berglied, Fuhrmann und Fáhrmann, Matrosenlied, Reiters Morgengesang, Die wandelnde Glocke, Die Heinzelmannchen, Mein Vaterland. — Az alak- és mondattani ismeretek rendszerezése, szavak tanulása, nyelvsajátságok, a verses előadás eltérő szórendje. Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat. Történelem. Hetenként 3 óra. Az ókor története a t római császárság megalapításáig. Ázsia ismeretesebb népei: a zsidók, assyrok és babyloniak, phoeniciaiak, a médok és persák története. Ázsia kevésbbé ismeretes népei: Sina, India, a scythák és párthusok, Armenia, Plirygia, Trója és Lidia, Aegyptom és Cartliago, Görögország. A római királyság és köztársaság. Természetrajz. Hetenként 3 óra. Bevezető chemiai ismeretek. Az ásványok alaki, pliysikai tulajdonságai, elöjövési, képződési s elváltozási körülményeik, kiváló lelbelyeik és hasznuk. Részletes ásványtan Dana rendszere szerint. Kőzettanból a közetek különbsége szerkezet és általános képződési mód szerint. Részletes kőzettanból a gyakoribb egyszerű és összetett közetek Szabó rendszere alapján. Földtanból, a Föld korszakai a jellemző réteg és tömegközetek, vezérkövületeik és elterjedésök felemlitésével, végre a fontosabb geologiai tényezők. Gyakoilatképen a keménység, tömöttség és fajsulyhatározás, meg az egyszerűbb lángkisérletek vétettek fel. Mennyiségtan. Hetenként 3 óra. A betüszámtani műveletek ismertetése; összeadás és kivonás egész számokkal; a közönséges számsor kiegészítése tagadó mennyiségekkel szorzás. Különös alakú szorzatok; négyzet és köb, ezek alkalmazása a két- és soktagu algebrai kifejezésekre, a tízes számok négyzete és köbe. Az algebrai mennyiségek osztása; a szorzat és hányados tulajdonságai; az osztásból folyó tételek, u. m. a száraok oszthatósága, tényezőkre való bontás, a legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többes. A számKATII. GVJIK. ÉKTESITŐ. 3