Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884

30 a síkok absolut és relatív fekvése, a testek szemlélbetése és hálóinak szerkesztése; a testek egybevágása, hasonlósága és svmmetriája, afölszin és a térfogat meghatározása. — Mértani rajz párhuzamban az előadásokkal. A testek távlati képe. — Szabadkézi rajz: síkdiszitmények rajzolása tábla-rajzok után. S z é p i rás: Hetenként 1 óra. Az irás gyakorlása minták és táblán való elöirás után. T e s t g y a k o r 1 a t. Hetenként 2 óra. a) Szabadgyakorlatok: Felállás arcz- és oldalsorba, távolság vételek; állások, térd- és lábemelések; törzs-, fej-, kar- és lábgyakorlatok, fordulatok. Járás helyben és helyből tova. Ugrás helyben negyed és félfordulattal. b) Rendgyakorlatok: Sorfelállitás, igazodások, fordulatok, kanyarodások, elvonulás jobbra, balra, kigyózó- és csigavonalban. c) Szergyakorlatok: Táv- és magas ugrás. — Korláton: Támaszok, mozgás támaszban, lóbálás, kilendülés vetődéssel és kanyarulattal; mellső fektámasz és gyakorlatok ezen támaszban. — Nyújtón: függeszkedések, gyakorlatok függésben, átvetödés, kosárlendületek. Harmadik osztály. Osztályfőnök.-Földessy Emil. Hittan. Hetenkint 2 óra; egész évi 65. Az újszövetség története megfelelő földrajzzal és erkölcsi tanulságokkal. Palestina földrajza. Latin nyelv. Hetenkint 6 óra: egész évben 205. A latin olvasókönyvben előforduló, Liviusból kiszemelt kővetkező prózai darabokon: A római köztársaság kezdete; Tarquinius Porsennát háborúra ingerli Róma ellen; Horatius Cocles; Mucius Scaevola; Háború a latinokkal; Egyenetlenségek a plebeiusok és pátriciusok közt; Menenius Agrippa; C. Március Coriolanus; továbbá Phaedrusból vett: Graculus superbus et Pavo; Rana rupta et Bos verses darabon és a Gyakorlókönyvböl vett megfelelő magyar gyakorlati példák kíséretében a szóalaktan és szóképzés általános ismétlése után begyakoroltatott a Mondattanból a beszédrészeknek a mondatban való használata; a mondat részei: az alany, állítmány; az állítmány egyezése az alanynyal; az igeidők és módok használata a különböző mondatokban; a tárgy, a határozók és végre a jelzők tana. A prozódia legfőbb részei