Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884

27 mellett tárgyaltattak: a hangok, a mondat és részei, az egyszerű, összetett és összevont mondatok, a beszédrészek, az igetan főbb vonásokban, a névszó mint állítmány, alany, mint tárgy, mint határozó és mint jelző; ezek mellett a névmás és alak változásai, — végre a szóképzés és az összetett szavak. Az oktatás tárgyát képezte még az értelmes és kellően hangsúlyozó olvasás és a helyesírás. Kéthetenként a végzett tananyagnak megfelelő iskolai írásbeli dolgozat. Az emle gyakorlása és a szóbeli előadás képzése czéljából költemények szavaltattak. Latin nyelv. Hetenként 6 óra. A gyakorlókönyvböl az I—XXXVIII. szakaszok latin szövege, ennek megfelelő magyar gyakorlati példákkal szolgált alapul, melyre támaszkodva előadásra került az alaktanból: a helyes olvasás, a névszók felosztása és csoportosítása tövek szerint; a névszók nemének felismerése a töböl és nominativusból; praepositiók; a melléknevek s ezek fokozása; számnevek és névmások; melléknévi határozók származása; a cselekvő igeragozás. Ezekhez járult egyes szükséges szócsoportok beemlézése. Iletenkint egy iskolai dolgozat. F öld rajz. Hetenként 4 óra. Magyarország és a Földközi tengert környező országok természeti viszonyainak leírása, egybekapcsolva a városok és vidékek néprajzával, a lakosok főbb foglalkozásának ismertetésével, nemkülönben a feltűnőbb föld- és kőzet nemek, ásványok, a jellemző állatok és növények szemléltető leírásával. Számtan. Hetenként 3 óra. Számképzés, a számok alaki és helyi értéke, a tizes számrendszer, egész szám és tizedes tört, a négy alapmivelet nevezetlen és nevezett egész számokkal és tizedes törtekkel; összevonás és szétbontás; időszámítás; a számok oszthatósága; a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többes kikeresése; a közönséges törtnek átváltoztatása tizedes törtre és viszont; számolási rniveletek közönséges törtekkel. A méter mérték ismertetése. Rajzoló geometria. Hetetenként 3 óra. Planimetriai elemek, a pontok, vonalok és szögek fekvése és mérési viszonyaik; a legfontosabb síkidomok tulajdonságai és alakítása, u. m. három-, négy- és sokszög, különösen a szabályos sokszög; a kör és keriilék; az idomok összeillösége, symmetriája, hasonlósága és terűletmeghatározása. A geometriai ornamentalis rajz elemei rendszeresen haladótáblarajzok után szabadkézzel.