Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1884

9 gólyákkal elsőrendű viszonyban állanak a bordák, a mennyiben ezek is, mint az emiitett nyujtványok az öscsigolyák productumait képezik. Egy időben porezosodnak a csigolyákkal s ily állapotban a harántnyujtványokhoz puha kötőanyag segélyével fűződnek, mely kötőanyagban fel lehet ismerni a haránt csigolyanyujtványok blastemjének maradványát. A bordák már a második hónapban csontosodnak egy-egy esontmaggal, mely a porezos borda közepéről kétfelé terjeszkedik; későbbi növekvésök részint a bordaporcz, részint a perichondrium részvéte mellett történik, mint az a csöves csontoknál látható. A bordaporcz egy része ugyanily név alatt megmarad, a bordák fejecsei és bütykei pedig csak később csontosodnak s magukkal a bordatestekkel csak a 14.—25. évek folyama alatt nőnek össze. A kezdetben porezos mellcsontot szintén a bordák hozzák létre és pedig az első 7 pár olyképen, hogy mellfelé növekvő porczaik, mielőtt a középvonal táját végeikkel elérnék, mindkét oldalon egy-egy porczszalaggá egyesülnek s e két porezszalag halad azután hosszában egymásfelé és a középvtnalban egyesülvén, képezik a porezos mellcsontot, mely kardalaku nyujtványát (processus ensiformis) utólag fejleszti ki. A mellcsont csontosodása a 6-ik hónapban kezdődik egy ponttal a manubriumban, változó számú (4—13) pontokkal a testben és egygvel a kardalaku nyujtványban. Ezek későbben egymással összeolvadván, a három darabból álló mellcsont alakját veszik fel. Némely bordák a szegycsonttal nem egyesülnek és ezek az u. n. álbordák. A bordák durványosan maradhatnak, vagy végképen hiányozhatnak is. Számuk oly változó, mint a csigolyáké. Végképen hiányozhatik a szegycsont is; máskor, mint amazok, durványos, ismét más esetben nyúlványokat fejleszt, minők a hasi nyúlványok és a szegytaraj. A végtagok. Első fejlödésök az oldallemezekböl indul ki s a mellső végtagok a fellépés idejét illetőleg megelőzik a hátulsókat. Bizonyos, hogy a végtagok csontjai, a kulcscsont kivételével, előbb lágy blastemböl, utóbb porczból állanak s csak azután csontosodnak. A vállöv és a mellső végtagok. Hogy honnan származik ama blastem, mely a végtagok csontjainak első alapját képezi, még mai napig sincs eldöntve. Kölliker azt véli, hogy a végtagok váza a felkartól, illetőleg czombtól kezdve, helyben képződött a börlemezekböl; a végtagok kapcsoló részei pedig szintén helyben, azaz ott, a hol találhatók fejlődtek v