Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1883

6 lielyctt piszkot terjeszt. A piszok pedig ragad, ez neki természete. Ha az érzékcsiklandó litteratura mikrobjai megtelitik a levegőt, azok nem kisebb pusztítást vihetnek véghez az erkölcsi életben, mint Pasteur mikrobjai véghez visznek az állatiban. Kikel Kossuth ama naturalismus ellen is, mely az erkölcsi szemétdombról szedegeti tárgyait, alakjait; nem látja a természetben a virágot, az aljasság, durvaság piszkát dörgöli az olvasó közönség orrához. Oda kellene tehát jutni, hogy a mi mételyes, ne olvastassék, mé^ ha oly szépen szól is magyarul. Annál veszélyesebb, minél szebben szól. Óhajtja, hogy tisztesség-vesztéssel járjon, ha valaki olyasminek olvasásán kapatik rajta, a mi a nemzeti érzülettel, a jó Ízléssel s az erkölcsiséggel össze nem fér! Szeretné, ha oda lehetne jutni, hogy a szép kezecskék ne tekintessenek többé szépeknek, ha magokat ily erkölcsi piszoklapok forgatásával megfertőztették. Nehéz, de olyan feladat, mely körül már a törekvés is czél. E nemes törekvés, Kossuth szavai, saját azomoru tapasztalatai zaklatták az emiitett müvecske szerzőjét, hogy bátran szembeszáll jon a lelkiismeretlen szerkesztőkkel, irók, fordítók, kiadókkal, kik, — előre látja — nevök, érdekök elleni merényletnek veszik eljárását, bosszúsan fognak felzúdulni ellene, vagy hogy sikeresebben meghiúsítsák: agyonhallgatják. Jóformán ez utóbbi történt. — De, mint hitte is, egyet fognak érteni vele a tanítónők, tanítók, tanárok, papok, mint ex oft'o erkölcsi hivatásu egyének és testületek, meg minden más, emberi hivatását jól felfogó s betöltő egyén és testület. Hiszen oly megdöbbentő hűséggel rajzolja, mily romboló hatással vannak az általa nagy tömegben egyenként felsorolt rossz olvasmányok mindkét nembeli ifjúságra! Összesen: 41 szerzőtől (v. kiadótól) 725 kötetben 164 munkát bélyegez meg. Régóta s legnagyobb pusztítva hódítást tesznek : Born, Feval, Gabriau, Kock, Montepin, Ponson s a divatlapok borítékai E piszkos müvek már a hatvanas években megkezdték hódításaikat, Tompa is panaszkodott ellenök. — E korból való a következő élezés versecske: Mi lelt téked kis leányka? Arczod miért olyan sápadt? Lásd, ha végig mégy az utczán