Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

69 hiánytól, mivel szerinte a legnagyobb földrengéseknek okvetlenül ott kellene előfordulniok, a hol vulkánok mint biztonsági szeléntyük nem léteznek; clllenben a vulkánok közelében — mivel ezek, mintegy a föld belsejébe zárt gázok kivezetésére szolgáló csatornák — vagy semmi, vagy csak igen kevés és gyönge rengéseknek lehetne előfordulni, pedig a tapasztalás az ellenkezőt bizonyítja. Igy például a Vezúv és Etna gyakori kitörései nem veszik elejét a kalabriai földrengéseknek, holott utat engednek a bezárt gőzöknek és láváknak; továbbá a történelem feljegyezte azt is, hogy magok a vulkáni kitörések sem járnak mindig földrengésekkel. 1855-diki májusban a Vezúv igen nagy mennyiségű lávát hányt a nélkül, hogy a földrengésnek akár a vulkán observatoriumábau, akár Nápolyban csak legcsekélyebb nyomát is tapasztalták volna. 3. Tektonikai, vagyis földszerkezeti földrengések. Ezek a földrétegek helyváltoztatásából származnak. Megczáfolhatlan tény, hogy földgömbünknek úgynevezett szilárd kérgét szünetnélküli mozgás ingadoztatja. Valamint a világegyetemben, épen ugy a földön is minden mozog és változik, ugy, hogy a mozgás a tulajdonképeni életföltétel. Elmúlt már azon idő, midőn az embereket csak mozdulatlanság környezte, midőn az égboltozat is — melyre a csillagok valának szegezve — mint valami szilárd erősség, a földre, mint mozdulatlan testre támaszkodott; elmúlt azon szokás, hogy az ember a körülötte történőket a maga rövid életpályájához viszonyítsa, hanem mióta a törtélem századokat századokhoz kapcsol, a geologia a földet az egész emberi nemmel és az előtte élt minden lények élettartalmával hasonlítja össze, megszűnt előtte az égbolh zat és föld mozdulatlannak lenni. A talaj, melyen jár, s melyet mozdulatlannak tartott, megelevenül és mozog lábai alatt; hegyek felmagasulnak rajta s sülvednek alá. Jelenleg a geologusok többsége, a hegyek keletkezését illetőleg, a régi nézetekkel szemben — melyek szerint a hegyek feltornyosulása, alulról felfelé ható emelő erőknek eredménye — azon meggyőződésre jutott, hogy azok óriási oldali nyomás vagy feszülés következtében a földkéreg felső rétegeinek összegyürése, meghajlása, helyi megszakadása és feltörése által jönnek létre, miközben a zökkenő mozgás rétegszakadás és törés a földfelületét megrázkódtatja és igy a tektonikai földrengést eredményezi. A tektonikai földrengések többnyire az egyes hegységekkel — melyek különben is az oldali nyomás, vagy t