Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1882

56 Arra, hogy a gyermek akaratát megszilárdítsuk, cselekvésre bírjuk és ez által szellemesnek neveljük, szolgál a fegyelem. Azonban épen a fegyelem alkalmazásánál szem előtt tartandó a növendék természete. A fegyelem oly eredőnek tekinthető, mely­nek összetevői egyrészt a növendék, másrészt a nevelő termé­szete. Oly összetevők ezek, melyek egyensúlya a jó fegyelem feltétele. Ha ezen egyensúly felbomlik, megszűnik a fegyelem is, és a két szélsőség szerint, ha a növendék van túlsúlyban, rakon­czátlanságot, pajkosságot szül, ha a nevelő törhetetlen akarata a parancsadó, lelketlenséggé fajul, a növendéket rabbá teszi. A fegyelem kérdése a legnehezebb kérdés a paedagogra nézve. A nevelőnek birnia kell hajlékonysággal, melynél fogva növen­dékéhez leereszkedni képes, birnia kell erővel és tapintattal, melyek által növendékét maga felé vonzani tudja. Tudnia kell hol intsen, hol buzdítson, hol dicsérjen, hol feddjen, mikor le­gyen elnéző, mikor szigorú stb., mert a gyermek szellemi ele­vensége mindig bizonyos kört kivan, minden önkényét elnyom­nunk nem szabad. Más-más gyermeknél más-más minőségben és mennyiségben tűnik fel érzéki jelleme; a különböző vérmér­séklet szerint különbözik a növendék egyéni határozottsága is. Minden ember bir egyedi vérmérséklettel, mely kifolyása teste és szelleme eredeti kölcsönös tulajdonságainak, azért különböző egyének különböző vezetést kívánnak. A vérmérséklet s az eb­ből keletkezett hajlamok az élet folyásában kényszervagy helyes nevelés által némileg megváltoztathatók, mert a növendék elsa­játíthat egyes tulajdonságokat a vele rokon természettől. Ezen elsajátítás adja meg a szerzett természetet. Az elsajátított haj­lamok, az eredeti hajlam fejlődésére nézve jótékonyan vagy kár­tékonyán hatnak, aszerint, amint az eredeti hajlamot fejlődésé­ben elősegítik, vagy akadályozzák. Az eredeti hajlamokat rátermettségeknek szoktuk nevezni. Ezen hajlamok kifejlesztése oly fokra, melyen a szellem nagy­sága önteremtette müveiben jelentkezik, létrehozza a lángészt. A lángész — mint Woll mondja —- maga a szorgalom, az igye­kezet, a tárgyszeretet, Ez lehet egyetemes, vagy részleges, az első sok oldalú, a második csak egy irányra vonatkozik; az első ritkán születik, az utóbbi gyakori. A lángésznél a tehetségek működése gyors, ritkán vesz igénybe külső befolyást, s a mit felkarol, azt egész szívvel, egész lélekkel karolja fel. A gyermek eredeti hajlama igen korán nyilvánul. Nem ritkán tapasztal­juk, hogy egyes egyének már kiskoruktól kezdve különös von-

Next

/
Thumbnails
Contents