Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

21 környékén legjobban megközelíti. Ezen hatalmas horpadás, melynek völgyszerü folytatásaként a Handlovka völgye és a Szklenói medencze tűnnek fel, a mint jogosult választó a Ftacsnik és Zsgyár közt, ép oly jogosult a Nagy- és Kis-Fátra közti határ jelölésére is, s csak azon kérdést kell megoldanunk, vájjon a Ftacsnik vagy pedig a Klak hegységgel vág-e össze jobban szerkezetére nézve a Zsgyár hegység. Ezen kérdésre csak ugy felelhetünk, ha e hegységek mind geologiai mind alakulási viszonyait egymásra vonatkoztatva tekintjük. Ugyan is Veterna-Hola magva gránit, mely különösen csak is a Strecsnói szorosban van feltárva, de azért a Mincsov a Rasztocsnei havasokat, sőt a Kis-Magurának különösen Za-. parka hegy melletti részét is alkotja. Ugyan ezen jegóczös tömeg Vrczkótól ny ugatra Zavadaig tart, Klak hegycsoportnál a gránit a réteges közetek alá merül, de a hegység tetői mész és dolomitból állanak. A grániton jegóczös palák, csillám s steatit pala feküsznek, melyek azonban nem minden haránt völgyben fordulnak elő s néhol csak igen csekély kiterjedésüek. E jegőczös palákra vagy a hol ezek hiányzanak közvetlenül a granitra verhenyes szürke és veres quarcz-homokkövek települtek le. A Veterna-Hola keleti, turóczi tövét az édesvizi mészkőnek tetemes öve szegélyezi. A Sztrázsó hegység főtömege neokomi mészkő márga és dolomit. Znyo-Váralja, Gajdéi és Facskó környékén mészkövek s dolomitok uralkodnak, de helyenként a gránit is felüti magát. A Zsgyár hegységet gránit alkotja; ez Szklenónál kezdődik s onnan északnyugatnak a Sztrazsó hegységig tart kisérve tömött mészkő mészpala, mészkő-breccia s nagyobb mennyiségű dolomit által mely utóbbi különösen Rasztocsne közelében a Kecskehát alján fordul elő nagyobb tömegben. Ellenben a Ftacsnik, mely csak is a Rasztocsnei horpadás által van a Zsgyártól elválasztva, valamint a Körmöcz s Újbányái hegység főtömegét a trachit képlet teszi, mely itt leginkább félüveges, porfir féle trachitok, trachit-conglomeratok s egyéb másodreudü trachit képződményekből áll, melyekhez Perk környékén s a Körmöczi völgy nyugati oldalán még zöldkő képlet is szorul a trachit tömegek közé. Ezen rövid geologiai ismertetés után vessünk még e hegycsoport külső alakulására is egy futó pillantást. Tudjuk, hogy a folyók többnyire a hegységek irányát s lejtősödését követik. így a Vág folyó párhuzamosan folyik a Morvahatárhegységgel s a Kis-Fátrával, evvel meg a Nyitra folyó folyása párhuzamos