Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

14 Belanka felé siető vizekről is, melyek nagyobbára névtelenek, legföllebb az oda való lakosoktól csak patakocskáknak nevezett kis, hegyi csermelykék. Rokosz hegycsoport. Ez a Kremenistie hegyből indul ki s nyugati irányban haladván a Machnácsi hágónál a Trencséni hegyek északi oldalára támaszkodik. Délfelé hosszabb ágakat bocsát ki, melyek a Jasztrabjei horpadásig illetőleg a Baán és Nyitra-Zsámbokrét közötti ország útig húzódnak. Ezen egyes ágak, melyek kis patakok által kellően vannak egymástól elkülönítve, alkotják a Rokosz hegység alcsoportjait. Legtömegesebb az északnyugati, melyből az egyes ágak indulnak ki. Ennél alacsonyabb a Belanka és Radisa közt elterülő a tulajdonképeni Rokosz, Radisa és Bebrava közt vannak a Baáni vagy Prasiveczi s végre Bebrava s a Jasztrabjei horpadás közt a Moteniczi hegyek. A Rokosz csoport legtömegesebb része az északnyugati. Ez mindjárt Kremenistie hegycsúcstól kezdve nyugati irányt vesz fel s ezt a Machnácsi hágóig meg is tartja. Jelentékenyebb csúcsai a Cseszana, ennek déli talpára támaszkodó Trvavkával. Az előbbitől nyugatra emelkedik az Osztricze, északnyugatra a Baske, délre a Dubiuka a tőle nyugatra eső Trsztenával. Legnagyobb magasságát déli részén, a Machnacsi hegyben éri el, mely mellett délkeleten a Hradek, északkeleten a Klepács csúcsok emelkednek. A Belanka és Radisa közti hegyhát vagyis a tulajdonképeni Rokosz Kremenistietől délre és délnyugatra Kis-Bélicz s Sztricze községekig terjeszkedik. Északi része Szuchy hegységnek neveztetik, a Lomnicza község nyugati oldalán emelkedő, kopár mészsziklákból álló, hasonnevű csúcs után. A mint emlitém, kopár e hegység, mert a dolomit s mészsziklák annyira akadályozzák rajta a vegetatiót, hogy az eltörpült fenyü is csak elvétve tenyész rajta. Kremenislietől délkeletre van a Cserni Vrch, odább délre a Zavadszka, a Kis-Magurához tartozó Klinnel szemközt az Okruhli Vrch s ettől délnyugatra a Zapaska, délkeletre a Briszte Vrch. Radisa forrás vidékénélemelkedikaBaba, ettől délkeletre a Kamen s folytatólag a Homola és Balenicza. Ezek után következik a szakadozott sziklákból álló, egyes állati részeket ábrázoló Kis-Rokosz s e hegyhát központja, s legmagassabb csúcsa a Nagy-Rokosz, Rudnó, Divék-Ujfalu s Szucsán községek közt. Szucsántól kezdve e kopár hegygerincz szemlátomást alacsonyodik s csekély lejtősödéssel a Nyitra völgye felé ereszke-