Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

8 szor elzártnak tűnik fel előtte az ut, ugy hogy az előbbre haladhatást lehetetlennek kellene tartania ha a bekanyarodás szögleténél újból néhány perczig tartó láthatár nem miinek előtte azon zord tájképekkel, minőket útjában már többször szemlélhetett. S ha utjábr.n a legmagasabb pontra hágott is, látási határa csak valamivel szélesbült s tájképei ott is csak olyanok, mint előbb. Sztrecsnó alatt hatalmas mész-, Sztrecsnó felett a Vág folyó medrébe benyúló dolomit-, a Sztrecsnói szorosban gránit-, Turócz felől mész-, s a Sztrecsnói várhegynél vörös-homokkő sziklákkal kezdődik a Mincsov-csoport, mclj'nek északi legkiékelőbb része a Riczkiti hegy az alatta furt Sztrecsnói alagúttal. Ezen most emiitett részek találkozási helyénél kezdődik a Mincsov csoport főgerincze a rajta mindjárt kezdetben emelkedő kúpalakú Polomával, az ehhez nyugat felöl csatlakozó Robiikkal, keleti oldalon a Granival s ez utóbbinak délkeleti oldalára támaszkodó hatalmas Mincsovval. Odább délre a Krizsna még magasabbra emeli sziklás fejét s ezt magasságra, a tőle délre fekvő s szép havasi legelőkkel diszlő Veterna-Hola felülmúlja. Alacsonyabbak ezeknél délfelé a hegygerinczet alkotó Koppá, a sziklás tömegű Nascoa-Szkala s az Uplar vagy Kicsera. Ezek lennének az északi ól délnyugatra vonuló főgerincz jelentékenyebb hegycsúcsai, melyekkel nagyságra s magasságra csak az északi oldalon a Turócz és Zsilinka völgyébe benyomuló oldalágak néhány hegycsúcsa mérkőzik. Közös sajátságuk az, hogy valamennyien hirtelen lejtősödéssel az emiitett völgyek mellett végződnek. Zsilinka partján északtól délnvugotra haladván, Mois-Lucska és Trnovi, Trnovi és Roszinka völgyei közt Hoblik csúcstól északra a Vág folyóig a Mois-Lúcskai és Trnovei, ezektől nyugatra Roszinka és Turó völgyei közt a Visnyovei hegyek terjeszkednek ki, mely utóbbiak nevezetesebb csúcsai a Hoblikkal szemközt emelkedő Bajticsó és a tőle délre fekvő Makovicz. Roszinka völgyében kivált Visnyó környékén a kopár mészsziklák oly hirtelenül meredeznek fel, s oly vad szurdokokat alkotnak, hogy pásztor szállásnak sem nyújtanak alkalmatos tanyát, pedig e hegygerincz egyes részein, ilyen a Cholárna nevü horpadás, a Turó viz forrás vidéke, meglehetős nagy hegyi legelők díszlenek. Az egész vidék zord. Itt hatalmas oldalaikon törpe fenyükkel borított, sziklacsúcsok meredeznek fel, amott vizmosta széditő mély árkok vonják magukra figyelmünket, ott pedig a keskeny hegybevágásokat rengeteg őser/